Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 2. szám - Győri Sándor: Délkelet-Ázsia politikai erőviszonyai az 1980- as évek elején
mára, és Djakarta ebből a meggondolásból sürgeti már ma is a párbeszéd fenntartását Vietnammal. Nem utolsósorban azért szeretné konszolidálni az indokínai állapotokat, hogy a három ország betölthesse az ütközőzóna funkcióját Kínával szemben. Thaiföld viszont sokkal inkább Kína felé hajlik, összetett etnikai és geopolitikai meggondolások miatt. Tokió és Washington stratégiai okokból a Kínával való kompromisszumra és a Vietnam elleni kemény fellépésre sarkallja az ASEAN-t. A délkelet-ázsiai erőviszonyok kedvezőtlen változását vetítené előre az ASEAN esetleges militarizálódása, átalakulása nyílt katonai tömbbé. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy az ASEAN politikailag és gazdaságilag egyaránt erősen függ az Egyesült Államoktól és Japántól, akkor bizonyos: a regionális fegyverkezés éle inkább szovjet- és Vietnam-ellenes lesz, mint Kína-ellenes. Az eredetileg gazdasági célokkal életre hívott ASEAN-on belül mindig is volt katonai együttműködés - kétoldalú alapon. Az indokínai háború befejeződése és még inkább a kambodzsai fordulat óta egyre több szó esik egy katonai integráció lehetőségéről. Egy hongkongi hetilap szerint az ÄSEAN maga akarja betölteni azt a vákuumot, amely az amerikaiak Indokínából történt távozásával keletkezett. „Tekintettel a folyamatos és destabilizáló vákuumra, az ASEAN kiszélesítheti katonai jelenlétét a térségben anélkül is, hogy formális katonai szövetséget alkotna. Ez azt jelenti, hogy az ASEAN az elkövetkező években kialakíthatja a nemzeti határokon túlmutató, egyesített katonai erejét, amely a létfontosságú tengeri utak védelmét, a regionális katonai fejlemények figyelését szolgálná.”10 Az ASEAN katonai kiadásainak növekedési üteme máris szembetűnő: Ag_ AS EAN-országok katonai kiadásai (millió dollár) Ország 1975-ben 1980-ban Százalékos növekedés 1979-hez képest Indonézia 1221 2IOO 45 Malaysia 453 887,8 140 Fülöp-szigetek 488 778,5 3,3 Szingapúr 307 598,9 27,2 Thaiföld 380 1100,9 17,2 Összesen: 2849 5466,1 46,54 A találgatásokat felélénkítette az az 1980. januári thaiföldi javaslat, hogy a SEATO hivatalos feloszlatása ellenére reaktiválják a manilai szerződést. Sőt felmerült annak lehetősége is, hogy az Egyesült Államok, Japán és Kína esedeg kétoldalú katonai szerződést kötne az ASEAN-nal. Kérdés: meddig képes Indonézia mérséklő hatása fékezni ezt a folyamatot ? Illúziónak persze nincs helye, Indonézia sem kevésbé antikommunista, mint a többi ASEAN-állam, csak éppen Kínával szembeni bizalmadansága készteti óvatosságra, továbbá mint regionális középhatalom ellenzi a túl erős függést mind Washingtontól, mind Tokiótól. Az ASEAN katonai tömbbé alakulása robbanásveszélyessé változtatná Délkelet- Ázsia politikai megosztottságát. Vietnam joggal tekintené kihívásnak, provokációnak az ilyen irányú folyamatot. Az ASEAN esetieges militarizálódása véget vetne a szélesebb regionális együttműködéssel kapcsolatos reményeknek.
