Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 2. szám - Győri Sándor: Délkelet-Ázsia politikai erőviszonyai az 1980- as évek elején
GYŐRI SÁNDOR Délkelet-Ázsia politikai erőviszonyai az 1980-as évek elején Arnold J. Toynbee, a nemrég elhunyt brit történész szerint a nyugati és a keleti civilizációk 800 évenként hanyatlanak le, illetve emelkednek fel. Toynbee úgy vélte, hogy a XXI. században a csendes-óceáni civilizáció csillaga ragyog fel. Jóllehet kicsit erőszakolt lenne a Csendes-óceán térségéről mint geopolitikai egységről beszélni, annyi bizonyos: a világ egyik legdinamikusabban fejlődő és változó régiója. A bizonyítékok sorát Japánnal célszerű kezdeni. Itt említendő, hogy az Egyesült Államok ipari fejlődésében az elmúlt évtizedben súlyponteltolódás következett be a nyugati területek javára. Reagen hangoztatta választási kampányában: Kalifornia a világ hetedik ipari állama lenne. Dél-Korea, Tajvan, Hongkong és Szingapúr fejlődése új világgazdasági kategóriát szült, az „új ipari államok” (angol rövidítéssel: NIC) elnevezést. A Távol-Kelet eme négy kis „ipari műhelye” állítja elő a fejlődő világ feldolgozóipari exportjának 50-60 százalékát, noha lakosságuk 60 millió sincs. Kína is a gazdasági átalakulás korszakába lépett. A Délkelet-Ázsiai Országok Szervezetéhez, az ASEAN-hoz tartozó öt országnak (Thaiföld, Malaysia, Szingapúr, Indonézia, a Fülöp-szigetek) 500 millió lakosa lesz az ezredfordulón, s mai számítások szerint ez lesz a tőkés világ negyedik legnagyobb gazdasági egysége. Ha a körképet itt és most befejeznénk, joggal hihetnők: ez a nyugalom földje. Pedig az ellenkezője az igaz: minden ígéretessége ellenére a világ egyik legnyugtalanabb, stabilitáshiánytól leginkább szenvedő térsége ez. Délkelet-Ázsia szigetállamai a Csendes- és az Indiai-óceán találkozásánál fekszenek, s mintegy összekötik napjaink két válságövezetét. Kelet- és Délkelet-Ázsia volt a színhelye a második világháború utáni korszak leghosszabb, legvéresebb háborúinak, illetve katonai összecsapásainak (a koreai háború, a több szakaszra osztható indokínaivá szélesedett vietnami háború, a szovjet-kínai összecsapás az Usszuri folyó térségében, a közelmúlt két újabb veszélyes konfliktusa, Vietnam és Kambodzsa, illetve Kína között). Amíg Európában elég nehéz elképzelni olyan kelet-nyugati katonai konfliktust, amely ne fenyegetne világháborúval, Ázsia keleti és délkeleti térségében másként alakult a helyzet. Mind a koreai, mind a vietnami háború a két világrendszer ütközése volt, ennélfogva nemzetközi hatású. Mégis mind a kettő megmaradt a régió keretein belül, ami persze nem jogosít fel annak feltételezésére, hogy ez a jövőben is így lesz. 110
