Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 2. szám - Makai György: A fejlődő országok és a közel-keleti kérdés
MAKAI GYÖRGY A fejlődő országok és a közel-keleti kérdés i. Az idei esztendő elején került sor a fejlődő országok két fontos szervezetének tanácskozására: januárban rendezték meg a szaúd-arábiai Taifban az Iszlám Konferencia szervezete harmadik csúcsértekezletét, és februárban került sor Üj-Delhiben az el nem kötelezettek mozgalmának külügyminiszteri értekezletére. Míg a taifi tanácskozás („Konferencia Palesztináról és Jeruzsálemről”) kizárólag a közel-keleti probléma kulcskérdésével foglalkozott, az Új-Delhiben elfogadott két fő dokumentum közül az egyik vonatkozik a Közel-Keletre is. A két tanácskozásnak, illetve az említett határozatoknak nemcsak az a jelentősége, hogy azokban a közel-keleti kérdés és a palesztin probléma egymástól elválaszthatatlanul vannak jelen - a palesztin probléma mint a közel-keleti komplexum kulcskérdése -, hanem azért is, mert mindkét fórumon jócskán voltak kísérletek arra, hogy a palesztin kérdést mellékvágányra tolva, más problémákat állítsanak az előtérbe - az Iszlám Konferencia Szervezete esetében az úgynevezett afgán kérdést, az el nem kötelezetteknél pedig Kambodzsa és Afganisztán kérdését. A palesztin ügy „győzelme” tehát azt is jelentette, hogy meghiúsultak, vagy legalábbis megfeneklettek azok a törekvések, amelyek e két fórumot a szovjetellenesség szolgálatába állítva, az imperializmus erőinek tettek volna szívességet. A közel-keleti, valamint a palesztin kérdés prioritása, illetve háttérbe szorulása ily módon érzékeny barométerként jelzi az erőviszonyok alakulását a fejlődő országok különféle szervezeteiben, még abban az esetben is, ha ma is - akárcsak a múltban - akadnak olyan államok, amelyek a palesztin nép ügyét a maguk javára óhajtják kamatoztatni. (Utalunk itt Szaúd-Arábiának, a taifi csúcs vendéglátó gazdájának törekvéseire, amelyekre a továbbiakban még részletesebben kitérünk.) Ez a barométer-szerep viszonylag új, mert bár a közel-keleti helyzet gyakorlatilag megalakulásuk óta szerepel a fejlődő országok szervezeteinek tanácskozásain, a kérdésnek igazi nyomatékot a modern palesztin nemzeti mozgalom fellépése, illetve realista programjának kikristályosodása ad. Ezért célszerű a további tájékozódás megkönnyítése végett szakaszokra bontva vizsgálni a közel-keleti probléma és a palesztin kérdés kialakulását és fejlődését, ezen belül utalva a fejlődő országok szervezeteinek jelentkezésére. Természetesen minden periodi- zálási kísérlet tartalmazza az önkényesség elemeit, s ezért csak a fontosabb fordulatokra utalnék. 98
