Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 2. szám - Somogyi Ferenc: A szocialista orientációjú fejlődés Fekete-Afrikában

teleit. Semmiféle biztosíték nincs arra, hogy a kontinens jelenleg szocialista orientációjúnak minősíthető országai a rövidített úton haladva belátható időn belül eljutnak a szocializmusba. A társadalmi haladás fekete-afrikai erői pozícióinak erősödése mellett sem zárható ki a megtorpanások, a visszaesések, sőt a kudarcok lehetősége sem, hiszen a szocialista orientáció nem megszilárdult társadalmi-gazdasági rendszer, hanem olyan átmenet, amelyben még nem alakult ki a progresszív törekvések adekvát társadalmi és gazdasági bázisa. Azonban „ ... semmiféle nehézség nem csökkentheti annak az alapvető ténynek a jelentőségét, hogy megszületett a felszabadult országok fejlődésének elvileg új iránya. Ez a példa annál meggyőzőbb lesz, minél sikeresebben fejlődik a forradalmi demokratikus országok gazdasága, kultúrája, minél inkább megmutatkoznak a nem kapitalista út előnyei”.56

1 „Valójában nincs is döntési lehetőség — mondta Julius Nyerere, tanzániai elnök. — A harmadik viíág országai nem válhatnak fejlett tőkés társadalmakká anélkül, hogy le ne mondanának valódi szabadságukról, hogy el ne fogadnák az egyenlőtlenséget polgáraik között, ami kétségessé teszi függetlenségi harcuk erkölcsi alapjait. Azt kívánom bizonyítani, hogy jelenlegi szegénységünkben és nemzeti gyengeségünkben számunkra a szocializmus az egyedüli ésszerű választás.” (Fejlődő országok, haladó eszmék. Kossuth, 1976. 361. 1.)

2 Marx—Engels Művei, 23. köt. Kossuth, 1967. 9. 1.

3 Uo. és Marx—Engels Művei, 19. köt. Kossuth, 1969. 112. 1.

4 Marx—Engels Werke, Dietz Verlag, Berlin, 1963. 22. köt. 428—429.1. Idézi: Kende—Szentes: Fejlődő országok nem-kapitalista útja. Kossuth, 1966. 10—11. 1.

5 Lenin Összes Művei, 32. köt. Kossuth, 1972. 518. 1.

6 Lenin Összes Művei, 41. köt. Kossuth, 1974. 233. 1.

7 A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása, Moszkva, 1969. Kossuth, 1969. 127. 1.

A kapitalizmust kikerülő fejlődésnek egyértelműen a társadalmi haladással való azonosítása ezeknek az országoknak az esetében azon a felismerésen alapszik, hogy bár a kapitalista irányú fejlődés is előrelépést jelent a függetlenség kikiáltásakor uralkodó viszonyokhoz képest, de a kapitalizmus a szocializmusba való világméretű átmenet korában már itt sem játszhat perspektívában progresszív szerepet. A nem kapitalista fejlődési út az, amely az adott körülmények között a legkedvezőbb feltételeket biztosíthatja a termelőerők gyors fejlődésének leginkább megfelelő termelési viszonyok kialakításához, a kor követelményeivel leginkább összhangban levő társadalmi-gazdasági alakulat megteremtésének előkészítéséhez és ily módon a relatív és abszolút értelemben vett társadalmi haladás kibontakoztatásához.

8 The African Communist, London, 1978. 4. sz. 22. 1.

9 Pl. Raymond Aron francia politológus és követői.

19 Löwenthal:Hat die Revolution eine Zukunft? Berlin, 1967. Idézi: Brutyenc: Korunk nemzeti felszabadító forradalmai. Kossuth, 1975. 31J. 1.

11 A történelmi útrövidítésnek, egy adott fejlődési szakasz átugrásának a lehetőségét bizonyítja a gyakorlatban a neokolonialista dekolonizáció eredményeként függetlenné vált országok kapitalista irányú fejlődése is, amennyiben az — nem utolsósorban külső hatásokra — már akkor elkezdődött, amikor az adott országok társadalmi-gazdasági viszonyaira túlnyomóan a törzsi közösség és a földmagántulajdon kialakulatlansága volt a jellemző.

12 Az utóbbi időben egyre többen bírálják ezt az elnevezést negatív tartalma miatt. Edward Kardelj például azt írja: „Erősen kétlem, hogy a történelem valaha is megengedett volna »nem utat« a társadalmi fejlődésben. Ez a »nem út« ugyanis zsákutcába és válságba vezetné a társadalmat, ahonnan annak egy igazi — progresszív vagy reakciós — utat követve kellene kijutnia.” (Yugoslavia in International Relations and in the Non-Aligned Movement. STP, Belgrád, 1979. 181. 1.).

Tekintettel azonban arra, hogy a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb hivatalos dokumentumaiban a „fejlődés nem kapitalista útja” fogalom szerepel, a cikkben is ezt használom, annál is inkább, mert ez az elnevezés — ha nem is teljesen pontosan — kifejezi a tör94