Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 2. szám - Somogyi Ferenc: A szocialista orientációjú fejlődés Fekete-Afrikában

burzsoázia viszonylagos lojalitása az átmenet keretében legfeljebb addig biztosítható, amíg az alapjában antikapitalista állam gazdaságpolitikája lehetővé teszi az együttműkö­désre hajlandó magántőke tevékenységét. Bár a mozgásukban ily módon erősen korlá­tozott tőkés elemek ezekben az országokban általában nem tesznek szert döntő pozí­ciókra, a puszta létezésükből is eredő veszélyek figyelmen kívül hagyása súlyos károk forrása lehet. A burzsoázia erejének lebecsülése volt például az egyik oka annak, hogy zsákutcába jutott Ghana történelmi útrövidítési kísérlete. A nem kapitalista út tartalma demokratikus jellegű, hiszen az ennek a keretében foganatosított intézkedések a társadalom túlnyomó többségének az érdekeit szolgálják. Az átmenet szocialista orientációjú szakaszában a demokratikus tartalom tovább mélyül, amennyiben a forradalom vezetői tudatosan arra törekszenek, hogy megnyerjék a tár­sadalmi haladás ügyének a tömegek közvetlen, aktív támogatását, és megteremtsék a demokratikus jelleg gyakorlati érvényre juttatását szolgáló kereteket. A fekete-afrikai volt portugál területeken a néptömegek bevonása már a fegyveres felszabadító harc idején is igényként merült fel, mert a győzelem előfeltételének tekin­tették, hogy a fegyveres harc ne korlátozódjék csak egy szűk forradalmi magra, hanem a néptömegekkel integrálódva össznépi háborúvá váljék. A fegyveres gerillaegységek és milícia megszervezésével párhuzamosan Angolában és Mozambikban (valamint a többi volt portugál területen is) már a függetlenségi harc idején megkezdődött a de­mokratikus hatalom megteremtésének folyamata azzal, hogy a felszabadított területeken életre hívták a tanácsokat és a népi bizottságokat. A függetlenség kikiáltását követően ezeknek a hatalmi és végrehajtó szerveknek a hálózata országos méretűvé bővült, és vertikális struktúrájuk is kiteljesedett. A politikai intézmények rendszerének kiépítése az élcsapat-párt eszmei irányítása alatt tevékenykedő társadalmi és tömegszervezetek - jelen­leg is folyó - kiépítésével fejeződik be. Mozambik és Angola példája bizonyította, hogy az egypártrendszer a szocialista orientációjú országokban sem jelenti a demokrácia alacsonyabb szintjét, különösen nem, ha figyelembe vesszük - s más afrikai országoknak is ez a tapasztalata -, hogy a több párt léte a demokratizálási folyamatot akadályozó törzsi és regionális ellentéteket élvezné. Sajátos körülmények között fejlődik a hatalom demokratikus jellege Kongóban és Beninben, ahol egyértelműen a hadsereg vezeti a forradalmi folyamatot, és ahol bizonyos ellentmondás tapasztalható a progresszív tartalom és a nem egy esetben a demokrácia korlátozását jelentő módszerek alkalmazása között.42 A vezető réteg tartózkodik attól, hogy közvetlenül a tömegekre támaszkodjon. A Kongói Munkapárt „Mindent a népért, csak a népért!” jelszava sem utal a tömegek részvételére. Beninben pedig 1974-ig a demokratizmus kibontakoztatásának még a szervezeti keretei is hiányoztak, ugyanis csak ekkor váltották fel a régi francia közigazgatási rendszert a körzeti forradalmi taná­csokra épülő struktúrával. A forradalmi folyamatban kulcspozíciót betöltő hadsereg szerepének túlhangsúlyozása és a katonai módszerek széles körű alkalmazása jellemezte Szomália félbeszakadt szocialista orientációjú fejlődését is. Etiópiában a forradalom élén álló Ideiglenes Katonai Adminisztratív Tanács hiva­talosan rögzített feladatai közé tartozik a népnek a politikai hatalom gyakorlására való felkészítése. Az 1976 végén bevezetett közigazgatási reform keretében létrehozott kebe­lek (városlakók szövetségei) és parasztszövetségek viszonylag széles közigazgatási és igazságszolgáltatási jogkört kaptak. A néptömegek nagyarányú aktivitását részben a belső és főként a külső reakció­nak az etióp forradalom vívmányai elleni támadása váltotta ki, mert a mindenki számára érzékelhető veszélyhelyzet szinte egyszerre teremtette meg a tömegek elsősorban nem­zeti és csak közvetve társadalmi platformon történő mozgósításának szükségességét és lehetőségét. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom