Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 2. szám - Garai Róbert: A Magyar Népköztársaság és fejlődő országok kapcsolatai
Internacionalista elveinknek és erőinknek megfelelően népünk anyagilag is támogatja az antiimperialista, nemzeti felszabadító mozgalmakat, az arra érdemes és rászoruló fejlődő országokat. Korlátozott gazdasági erőnk miatt az ilyen jellegű segítségnyújtási tevékenységünket nem bővíthetjük. Ezért arra törekszünk, hogy a fejlődő országoknak nyújtott segítségünk elsősorban gazdasági, fejlesztési feladataik megoldását mozdítsa elő, és egyidejűleg járuljon hozzá országaink között a kölcsönösen előnyös, tartós gazdasági kapcsolatok kiépítéséhez. Az elmúlt évek során kialakított támogatási és segítségnyújtási formák közé sorolhatjuk a kedvező feltétel mellett nyújtott kormányhiteleket, a műszaki-tudományos segítségnyújtás keretében biztosított támogatást, köztük a szakoktatást, ösztöndíjasok fogadását, orvosi és műszaki értelmiségünknek, más szakembereinknek a fejlődő országokban folytatott tevékenységét, a térítésmentes segélyeket és más olyan támogatásokat, amelyek szolgáltatások formájában közvetve vagy közvetlenül jelentkeznek. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottságának nem hivatalos számítási módszere szerint a felsorolt segélyezési és támogatási formák többsége, sőt az általunk ide nem vett, az áruszállításhoz kapcsolódó szellemi export egyaránt a segítségnyújtás körébe tartozik. Eszerint, bár segítségnyújtásunk szerény mértékű, a feltételekhez mérve kiállja a nemzetközi összehasonlítást is. A fejlődő országok jelentősége minden valószínűség szerint növekedni fog nemcsak hazánk, hanem a többi KGST-ország külgazdasági kapcsolataiban is. Kívánatos, hogy a KGST tagországai többoldalúan és összefogva még nagyobb figyelmet szenteljenek a fejlődő országokkal történő együttműködésnek. Tovább kellene javítani a fejlődő országok piacain való együttműködést, a szükséges érdekeltségi és szervezeti feltételek megteremtésével. Hazánk kellő figyelmet szentel ezeknek a kérdéseknek, és a KGST Komplex Programja megvalósításának keretében részt vesz abban a közös tevékenységben, amelyet a KGST-tagországok folytatnak a fejlődő országokkal való együttműködés elmélyítésére. Arra törekszünk, hogy az együttműködés a lehetőségeinket reálisan számba vevő koncepciókra épüljön, és megalapozott, középtávon megtérülő ügyletekre összpontosuljon, mert így lehet tartós, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolattá változtatni az előrevivő politikai szándékot. A kultúra, az oktatás és a tudomány a fejlődő országokkal való együttműködés hagyományos területeihez tartozik a gyarmati elnyomás alóli felszabadulásuk óta. Kapcsolatrendszerünk e téren is a hetvenes években teljesedett ki. Jelenleg 40 fejlődő országgal van hatályos kulturális-oktatási egyezményünk. A gyarmatosítás okozta elmaradottság felszámolásában, a technikai fejlődés és a tudományos élet megindításában nagy gyakorlati szerepe volt a szocialista országok, köztük Magyarország segítségének sok fejlődő országban, főként tudományos és műszaki értelmiségük, oktatógárdájuk létrehozásában. 1970 óta hetven fejlődő országból igen nagyszámú ösztöndíjas szerzett diplomát magyar felsőoktatási intézményekben, s jelenleg is sokan tanulnak Magyarországon. Számos aspiráns végzett tudományos intézményeinkben, számuk most is nagy. Évről évre rendszeresen szervezünk szakmai továbbképző tanfolyamokat, amelyek igen sikeresnek bizonyulnak. Saját ösztöndíjasaink főleg nyelvtanulási céllal utaztak, többnyire arab országokba. Tudományos kapcsolataink is kifejlődtek. Kölcsönösen előnyös együttműködés a nyelvészet, azon belül az orientalisztika, a régészet, az irodalom, vagyis a humán ágazatokban alakult ki. Még viszonylag ritka a közös tudományos kutatás. A kulturális együttműködés kereteiben arra összpontosítunk, hogy a fejlődő országokban megismertessük és népszerűsítsük szocialista kultúránk vívmányait. Hazánk lakossága is egyre nagyobb érdeklődéssel és figyelemmel kíséri a fejlődő orszá16
