Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 2. szám - Garai Róbert: A Magyar Népköztársaság és fejlődő országok kapcsolatai
Hazánk és a fejlődő országok kapcsolataira objektív tényezők is jelentős hatással vannak. Ilyen például a fejlődő országok nagy száma, differenciáltságuk, másrészt a mi anyagi és szellemi erőforrásaink korlátozott volta. Objektív tényezők miatt nem volna ésszerű, hogy a fejlődő világ összes országával egyidejűleg sokrétű, tartalmas kapcsolatokra törekedjünk, és lehetőségünk sincs erre. A fejlődő országok társadalmi-gazdasági fejlődésének irányát, a komplementaritásokat, a gazdasági teljesítőképességet, a kölcsönös érdeket és a földrajzi tényezőket is figyelembe véve határozzuk meg azon országok körét, amelyekkel az együttműködés fejlesztését szorgalmazzuk. A politikai függetlenséget kivívott országok és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésének alapját a nemzetközi küzdelemben meglevő közös érdekek, az antiimperialista szolidaritás képezi. Az MSZMP XII. kongresszusának határozata kimondja, hogy: „A kölcsönös szolidaritás és érdekek alapján bővítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Együttműködünk velük a gyarmati függőség maradványainak felszámolásáért és az igazságosabb nemzetközi gazdasági viszonyok megteremtéséért vívott harcukban. Támogatjuk az el nem kötelezett országok mozgalmának imperialistaellenes politikáját, a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló kezdeményezéseit.” Ez azt jelenti, hogy - együtt a szocialista közösség országaival - erőnkhöz mérten támogatjuk a fejlődő országok haladó társadalmi törekvéseit, harcukat nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, önálló nemzetgazdaságuk megteremtéséért, és fejlesztjük velük a kölcsönösen előnyös együttműködést politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más területeken. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk arra, hogy hatékonyan együttműködjünk ezekkel az országokkal korunk olyan döntő fontosságú kérdéseiben, mint a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élése, az államok konstruktív együttműködése, a tömegpusztító fegyverrendszerek megszüntetése, a népek békéje és biztonsága. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján történő együttműködés a fejlődő országok számára is kedvező, hiszen gyökeresen különbözik a volt gyarmattartó hatalmak által kiépített kolonialista, illetve neokolonialista kapcsolatoktól, melyeknek a tőkésállamok egyoldalú haszonélvezői voltak. A hetvenes évek közepén például mintegy 7 milliárd dollár értékű tőkét fektettek be ezekben az országokban, s ugyanakkor 30 milliárd dollárt repatriáltak. A tőkés hatalmak mindent elkövetnek, hogy a fejlődő országokat a tőkés világrendszer keretei között tartsák, mert alapvető fontosságú energia- és nyersanyagforrásaik és szállítási útvonalaik ezekben az országokban vannak. Diplomáciai kapcsolataink Külképviseleteink száma övezet száma 1950 i960 1965 1981 1950 i960 1965 1981 Arab országok I 7 12 14 I 5 6 IO Fekete-afrikai országok — 3 IO 35 — 2 6 9 Ázsiai fejlődő országok I 7 8 144 4 8 Latin-amerikai országok I 4 7 20 I 3 5 9 Összesen 3 21 37 83 2 14 21 36 6
