Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, találkozók és egyéb események alkalmából (1980. szeptember-december)
íük az el nem kötelezett országok mozgalmát, mindazt, amivel ez a mozgalom hozzájárul a világbékéért folytatott küzdelemhez. Támogatjuk az el nem kötelezett államok minden olyan lépését, amely az imperializmus megfékezését szolgálja. Az utóbbi években a politikában - a nemzetközi politikában is - gyakran találkozunk az emberi jogok fogalmával. Ez valóban fontos, tiszteletre méltó gondolat, de talán szükség volna az emberi jogok fogalmának bizonyos tisztázása is. Ami bennünket illet, készek vagyunk ehhez hozzájárulni, és a jogok érvényesülését mindenütt a világon elősegíteni. Meggyőződésünk, eddig a szocialista országok tették a legtöbbet ezen a téren, mert az élet nélkülözhetetlen alapfeltételeit jelentő emberi jogokat - mint például a lét- biztonsághoz, a munkához való jogot - mi jobban biztosítottuk, mint a kapitalista országok. Ezzel kapcsolatban azért meg kell említeni egy-két dolgot mindazon jóindulatú emberek számára, akik a tőkés világban is meggyőződésből vallják az emberi jogok szükségességét. Mi nem helyeseljük például, ha valaki valamely ország nevében egy másik országban akarja biztosítani az emberi jogokat. Azt tartjuk, hogy a felelős tényezőknek saját országukban kell érvényesíteni az emberi szabadságjogokat. Az emberi jogok kapcsán a népek jogára is gondolni kell, mert a kettő nagyon nehezen választható el egymástól. Miféle emberi jogokról lehet beszélni olyan népek esetében, amelyek elnyomás alatt élnek, és a világnak még mindig nem jelentéktelen részén kénytelenek elszenvedni a faji elnyomást s üldözést, a bőr színe alapján való megkülönböztetést, vagy a külföldi imperialista fegyveres beavatkozást? Érvényesülhetnek-e az emberi jogok ott, ahol az imperializmus megakadályozza, hogy nemzeti kincseikkel maguk rendelkezzenek, s elnyomják a népek elemi törekvéseit a szabadságra, a szuverenitásra, a gazdasági egyenlőségre ? Figyelmükbe ajánljuk mindazoknak, akik az emberi jogokat a szivükön viselik: a népek jogait kell biztosítani ahhoz, hogy az emberi jogok a világ valamennyi országában ténylegesen érvényesüljenek. A népek jogaihoz pedig hozzá tartozik a társadalmi cél és rend szabad megválasztása is. Egyaránt ellenezzük a forradalom és az ellenforradalom exportját. Teljes szolidaritást vállalunk a gyarmati elnyomás, az új gyarmatosítás ellen küzdő népekkel. Elutasítjuk azt a rögeszmét, hogy Dél-Afrika színes bőrű lakossága, Namíbia népe vagy más országok népei azért küzdenek a kolonializmus ellen, mert valamiféle kommunista ügynökök uszítják őket. Ez nem igaz, s ezt azok is tudják, akik ezt a rágalmat terjesztik. Mi, kommunista meggyőződésű emberek, lehetőségeinkhez mérten, a nemzetközi jog tiszteletben tartásával segítjük a harcoló népeket. Nekem egyébként is mély meggyőződésem, hogy ha valaki közülünk Dél-Afrika színes bőrű lakóinak, Namíbia népének vagy a politikai terrorgyilkosságokkal fenyegetett latin-amerikai haladó embereknek azt mondaná - ami persze a mi oldalunkról kizárt dolog -, hogy tűrjetek, ne harcoljatok, akkor sem hallgatnának ránk. Mert - s ezt mindenkinek meg kellene értenie - új világ született, amelyben a szocializmus világrend- szerré vált, a gyarmati rendszer klasszikus formájában egyszer s mindenkorra megsemmisült, és az újgyarmatos!tás minden formája is pusztulásra van ítélve. A népek többé nem viselik el az idegen igát. Éppen ezért harcukat minden tisztességes embernek támogatnia kell. Szólni kívánok - mégpedig megelégedéssel - a fejlett tőkés országokkal fennálló kapcsolatainkról is. Mi a békés egymás mellett élés elvét a gyakorlatba átültetve jó kapcsolatokra törekszünk ezekkel az államokkal. Ezt sok országgal sikerült megvalósítani. Ezek közé tartozik például Finnország, a szomszédos Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország - és így lehetne még sorolni tovább. Az Amerikai Égyesült Államokkal is rendezni tudtunk több - s ezen belül két lényeges 120
