Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 1. szám - Gál G. Tamás: A namíbiai kérdés
zeti és demokratikus erőt, amely kész aktívan fellépni a dél-afrikai megszállás megszüntetéséért, Namíbia függetlenségéért. A SWAPO Központi Bizottságának 1976 július—augusztusában Lusakában tartott ülése az alábbiakban fogalmazta meg a szervezet fő céljait: — Namíbia felszabadítása, harc a függetlenségért minden lehetséges eszközzel; demokratikus és népi kormány létrehozása; — Namíbia igazi és teljes függetlenségének megvalósítása a politika, a gazdaság, a honvédelem, a népjólét és a kultúra területén. E célok elérése érdekében a szervezet feladatként tűzte maga elé a széles néptömegek mozgósítását és szervezését a nemzeti felszabadító harcra, a nemzeti és politikai öntudat növelését, a tribalizmus és a faji megkülönböztetés elleni harcot. Elhatározta egy élcsapat jellegű politikai párt majdani létrehozását, amely egyesíti a munkásosztály, a parasztság, a haladó értelmiség legjobb elemeit s vezető ereje lesz a kizsákmányolástól mentes, a tudományos szocializmus elvein alapuló társadalom felépítésének Namíbiában.10 A SWAPO szolidaritást vállalt a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, együttműködik valamennyi imperialistaellenes haladó erővel, támogatja az afrikai egység gondolatát, az Afrikai Egységszervezetet. Követeli a namíbiai nép függetlenséghez és nemzeti szuverenitáshoz való jogának, az ország területi egységének, sérthetetlenségének, a Dél-afrikai Köztársaság által történő elismerését, a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását, a menekültek hazatérésének lehetővé tételét, a dél-afrikai katonai és rendőri erők visszavonását. Leszögezi, hogy a Namíbia jövőjével kapcsolatos tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt kell megtartani, s ezek célja szabad választások megtartása az ENSZ felügyelete és ellenőrzése mellett. Ezek a törekvések kifejezik a namíbiai nép alapvető érdekeit, ugyanakkor kibékíthetetlen ellentmondásban vannak mindazzal, amire a Dél-afrikai Köztársaság uralkodó osztálya s nemzetközi osztályszövetségesei Namíbiával kapcsolatban törekedtek s törekszenek ma is. A Dél-afrikai Köztársaság tevékenysége Namíbiában A Dél-afrikai Köztársaság a második világháborút követően a kapitalista fejlődés legfejlettebb, imperialista szakaszába lépett. Fejlődésének sajátos útja (a kapitalista fejlődés legmagasabb fokának elérésével nem tűntek el a klasszikusan gyarmati jellegű gazdasági és társadalmi struktúrák — gondoljunk az afrikai lakosság gazdasági, társadalmi helyzetére), földrajzi fekvése az imperialista világrendszer perifériájára helyezi. Mindez azonban nem akadályozza meg a fajüldöző rendszert, hogy afrikai szomszédai irányában nagyhatalmi imperialista politikát folytasson. A Dél-afrikai Köztársaság imperialista politikáját a globális imperialista politika keretében, annak részeként valósítja meg, osztályszövetségben a nyugati imperialista hatalmakkal. Ennek a megállapításnak az igazát nem módosíthatja az a tény, hogy a 70
