Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 1. szám - Király János: A regionális erőviszonyok változásai Közép-Amerikában, a Karib-tenger térségében, és az Egyesült Államok stratégiája
később a Kuba elleni „megfelelő védelmi intézkedések” céljából 1964-ben megalakították a Középamerikai Védelmi Tanácsot. Somoza rezsimjének megmentése érdekében — 1978 vége felé több ízben találkozott Honduras, Guatemala és El Salvador államfőivel, hogy a sandinista gerillák elleni harcba bevonja a hozzá közel álló rezsimek hadseregeit is, de azokat lekötötte a belső problémák kiéleződése saját országukban. A CONDECA, melynek székhelye Managuában van, a közép-amerikai forradalmi erők előretörése nyomán anakronisztikussá vált. 10 Newsweek, 1979. október 15. 11 Charles Maechling, Jr.: The Panama Canal: A fresh start. ORBIS, 1977. 4. sz. 12 Vö. Edward Bailby: Panama, les Etats-Unis et le Canal. Ee Monde Diplomatique, 1979. november. 13 Panama a csatorna bérleti díjából (amely az első három évben évi 53 millió dollárt, majd az ezt követő években 59-59 millió dollárt tesz ki) és egyéb más bevételekből megközelítőleg évi 80 millió dollár összegű bevételhez jut. Az új csatornaigazgatóságban 5 amerikai és 4 panamai állampolgárságú alkalmazott lesz, s az elnöke 1990 után szintén panamai. 14 LARP, 1977. szeptember 2. 15 Puerto Ricónak az Egyesült Államokhoz történt „szabad társult államként” való csatlakozásáról 1951. június 4-én „népszavazás” döntött (76,5% igenlő szavazat), majd 1952. március 3-án az előző választások során választott „alkotmányozó nemzetgyűlés” megszavazta Puerto Rico „szabad társult állam státusát”, melyet később az Egyesült Államok Kongresszusa is ratifikált. 1952. július 25-én hozták nyilvánosságra „Puerto Rico Szabad Társult Állam” alkotmányát, amely tulajdonképpen Puerto Rico gyarmati státusát volt hivatva leplezni. Az Egyesült Államok előterjesztésére az ENSZ csak az 1953. évi ülésszakán 26:16 arányban elfogadta Puerto Rico „társult viszonyát” az Egyesült Államokhoz (Latin-Amerikából Mexikó és Guatemala a határozat ellen szavazott). 18 LAPR, 1977. szeptember 17. 17 El Dia, 1977. szeptember 10. 18 LAPR, 1977. augusztus 12. 18 LAPR, 1977. augusztus 26. 20 Foreign Report, 1979. szeptember 15. 21 Newsweek, 1979. augusztus 27. 22 LAPR, 1979. április 6. 23 A „Szegények Gerilla Hadserege” (EGP — Ejército Guerrillero de los Pobres) nevű gerillacsoport a mexikói határ mentén a hetvenes évek elején alakult (katonai hírszerzők szerint 1972 óta létezik), amely szilárd, jól képzett fegyveres testületté szerveződött a Guatemalái Munkapárt (PGT) támogatásával. Legnagyobb akcióját 1976-ban hajtotta végre, amikor rövid időre hatalmába kerítette a mexikói határ mentén fekvő Rubelsanto és Olapa falvakat. A másik számottevő gerillacsapat, a Lázadó Fegyveres Erők (FAR — Fuerzas Armadas Rebeldes) megalakítását a kubai forradalom inspirálta a hatvanas évek elején. 24 Le Monde, 1979. augusztus 24. 25 Excelsior, 1977, március 19. 28 Foreign Report, 1979. június 20. 27 LAPR, 1979. április 13. 23 LAPR, 1976. június 4. 29 Bohemia, 1977. március 10. 38 Financial Times, 1977. február 24. 31 El Dia, 1977. január 14. 32 LAPR, 1979. március 23. 33 LAPR, 1979. március 30. 34 LAPR, 1979. április 27. 35 Az un, Dickenson Bay-Szerződéssel Antiqua, Barbados és Guyana vámunióra lépett, melyhez később a volt brit gyarmatbirodalom többi tagja is csatlakoztott 1967-1968 folyamán; és megalakították a Karibi Szabadkereskedelmi Társulás (CARIFTA-Caribbean Free Trade Association) elnevezésű integrációt: Jamaica, Trinidad-Tobago, Sst. Kitts—Nevis—Anquilla, Dominica, Grenada, Montserrat, Santa Lucia, San Vincente 50 millió dolláros alaptőkével létrehozták a Karibi Fejlesztési Bankot. A CARICOM 1973. augusztus 1-én lépett érvénybe, melyhez később Belize is csatlakozott. A tagországok eltérő politikai arculata miatt közel egy éve nem sikerült összehívni a CARICOM értekezletét.
