Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 3. szám - Puja Frigyes: Békét, biztonságot!
zetünk jól szolgálta mindkét feladatát, megbízhatóan teljesítette mindkét funkcióját. A Varsói Szerződés vezető szervei által előterjesztett építő javaslatok közül számosat sikerült elfogadtatni, s ennek döntő szerepe volt abban, hogy sikerült megőrizni a világbékét. Most, amikor a helyzet nehezebbé és bonyolultabbá vált, a Varsói Szerződés nem késlekedett korábbi javaslatainak megerősítésével és újak előterjesztésével. A Politikai Tanácskozó Testület ez év májusában Varsóban megtartott jubileumi ülésszaka olyan dokumentumokat fogadott el, amelyek a politikai és a katonai enyhülés egész programját tartalmazzák, s amelyeknek a megvalósítása jótékonyan hatna nemcsak az európai földrész, de az egész világ békéjére is. A világhelyzet alakulását döntően befolyásolja az, hogy milyen viszonyok uralkodnak az európai és az észak-amerikai térségben. Már utaltunk arra, hogy a politikai enyhülés további sorsa most lényegében attól függ, sikerül-e előrelépni a fegyverkezési verseny lefékezése, a leszerelési intézkedések kidolgozása és megvalósítása útján. Ahogyan az egész nemzetközi helyzet éleződésének alapkérdése a NATO 1978-as határozata a fegyverkezés növeléséről, ugyanúgy az európai helyzet hirtelen éleződésének fő oka az a NATO-határozat, amely középhatótávolságú amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítését irányozza elő öt nyugat-európai országban. Ez a döntés több szempontból is rendkívül ártalmas, főképpen azért, mert megvalósítása esetén megbomlik az európai katonai egyensúly. Ha az 572 középhatótávolságú nukleáris rakéta Európában telepítésre kerül, a Szovjetunió és más szocialista országok kénytelenek lesznek megteremteni ennek ellensúlyát. Figyelembe kell venni, hogy az úgynevezett eurórakéták névlegesen középhatótávolságúak ugyan, de tervezett telepítési helyük hadászati jelentőségűvé teszi őket. Segítségükkel a NATO hadászati fölényre tenne szert a Varsói Szerződés országaival szemben, megkerülve ezzel a SALT-II. rendelkezéseit. Mi tehető ebben a helyzetben? Az ésszerűség azt diktálja, hogy tárgyalni kell és tárgyalni nem lehet az erő nyelvén, csakis az egyenlőség, az egyenlő biztonság elve alapján. Az úgynevezett eurórakétákkal kapcsolatos döntés megvalósításának megakadályozása, az európai katonai erőegyensúly fenntartása valamennyi európai nép javát szolgálja. Érdeke ez nemcsak a Varsói Szerződés országainak, amelyekre e rakéták irányulnak, hanem az európai NATO-országoknak is, főként azoknak, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy területükön e fegyvereket telepítsék. Nem árt emlékeztetni arra, hogy ilyen hozzájárulás nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy az érintett országok vállalják a modern ágyútöltelék szerepét, amit az Egyesült Államok osztott ki rájuk. Nyilvánvaló, hogy az amerikai rakéták megjelenésével egy nukleáris összecsapás esetén ezek az országok elsőrendű célpontokká válnának. Az érintett kormányok és népek elemi érdekei tehát azt követelik, hogy ne szolgálják ki vakon az amerikai igényeket. Azok az érvek, miszerint az amerikai rakéták Nyugat-Európába telepítése erősíti ezen országok bizton12
