Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)

1980 / 1. szám - Izikné Hedri Gabriella: A gazdasági integráció és a politikai egységtörekvések kölcsönhatásának néhány kérdése az Európai közösségben

jelenleg a pártok befolyása döntően az állami egyeztetés révén érvényesül, azaz attól függően, hogy a szóban forgó párt a kormány tagja-e, illetőleg, hogy milyen erős az ellenzéki pozíciója. Megfigyelhető azonban az azonos vagy hasonló jellegű pártok EK-n belüli, sőt nemzetközi együttműködésének fejlődése is. Egyetértünk E. Gazzo megállapításával, hogy a pártok állami síkon akarják a hatalmat megragadni vagy megtartani, azért, hogy az integrációs politikában felhasználhassák. „Azzal a kérdéssel, hogy milyen stratégia lenne alkalmas a nyugat-európai hatalom megragadására, a pártközpontok alig foglalkoztak.”10

Nem érdektelen ebből a szempontból a közvetlenül megválasztott Európa Parlament összetételét bemutatni.

Az Európai Parlament pártfrakcióinak országonkénti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:

2. sz. táblázat

Pártkoalíció

Belgium

Dánia

NSZK

Franciaország

Írország

Olaszország

Luxemburg

Hollandia

Anglia

Öszszesen

Szocialista

7

4

35

21

4

12

1

9

19

112

Európai néppárt

10

—

42

9

4

30

3

10

—

108

Európai demokrata

—

3

—

—

—

—

—

—

60

63

Kommunista

—

1

—

19

—

24

—

—

—

44

Liberális

4

3

4

16

2

5

2

4

—

40

Európai haladó demokrata

1

15

5

_

1

2

2

Technikai

koordinációs

1

3

1

6

_

11

Nem bejegyzett

2

—

—

—

—

4

—

2

1

9

Nincs feltüntetve

—

1

——

—

—

—

—

1

Összesen:

24

16

81

81

15

81

6

25

81

410

Forrás: Az Európai Parlament Bulletinje, 1979. szeptember 24.

Míg például az NSZK-ban a szociáldemokraták és a liberálisok közös frakciót alkotva kormányoznak, addig az Európai Parlamentben a két párt más-más frakcióhoz tartozik. A,,Franciaország uniójáért Európában” elnevezésű gaulleista párt Giscard d’Estaing elnökhöz közelebb álló 16 tagú frakciója, amelyet S. Veil, a Parlament elnöke vezet, a liberális frakcióhoz tartozik, míg másik, kilenc tagú csoportja az Európai Néppárt (kereszténydemokrata) csoporthoz. A frakciók egy része inkább adhoc jellegű.

Az EK pártjainak „konföderációi” közül elsőként a szocialista alakult meg. Ezt segítette és gátolta is a szocialista internacionálé léte és hagyománya. Segítette, amennyiben az együttműködés a szóban forgó pártok között hagyományos, és gátolta annyiban, hogy az európai kérdésekben meglehetősen eltérő nézeteket valló pártok automatikusan

31