Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 2. szám - Az enyhülés helyzete és jövője (Kerekasztal-beszélgetés a külpolitika szerkesztőségében)
Az enyhülés helyzete és jövője* (KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS) GYOVAIGYULA: Beszélgetésünk fő témája a nemzetközi enyhülés állapotának értékelése és perspektívájának megítélése. Abból indulok ki, hogy az enyhülés felfogható történelmi szükségszerűségnek, amely abból fakad, hogy dinamikusan változó világban élünk, melyben egyrészről biztosítani kell az időről időre elkerülhetetlenül fel-felbukkanó konfliktusok és összeütközések lehetőség szerinti békés megoldását - ellenkező esetben ugyanis a nukleáris katasztrófa elkerülhetetlen. Másrészt kedvező feltételeket kell teremteni az együttműködéshez és az együttéléshez. Olyan stabil kapcsolatrendszer létrehozására van szükség, amely a jövőben garanciája lehet a két világ- rendszer biztonságosabb együttélésének. A másik vizsgálati szempont - megítélésem szerint - az, hogy az enyhülés korunk fejlődésének egyik terméke, amelyet jelentős számú objektív tényező és erre ható, ugyanolyan nagyszámú szubjektív akarat, érdek és békés törekvés együttesen hoz létre. Az elmúlt évek során, több ízben foglalkoztunk az enyhülés különböző elemeivel folyóiratunk hasábjain, és különösen alaposan vizsgáltuk az enyhülési politikát, mint folyamatot, mint uralkodó tendenciát. A több mint tízéves enyhülési szakasz - a hetvenes évek -, egyik alapvető jellegzetessége az volt, hogy lényegében ekkor zajlott le az első nagyobb szabású kísérlet arra, hogy a két rendszer kapcsolatában csökkenjen a feszültség szintje és ezzel arányban növekedjék a felek biztonsága, oly módon, hogy a biztonság elemei épüljenek ki nem katonai területeken is. Az elmúlt évtizedben tehát olyan tapasztalatok halmozódtak fel, amelyek összegezése, értékelése mellőzhetetlenül fontos feladatunk. Beszélgetésünk másik apropója az, hogy az amerikai adminisztráció az elmúlt években egyre több feszültséget teremtett, amelyek az elmúlt hónapokban megközelítették a kulminációs pontot. A feszültség elsősorban a két világhatalom közötti kapcsolatban fokozódott, s így elsőként a szovjet-amerikai viszonyt hűtötte le oly mértékben, amely most már az egész világra hat. A harmadik *1980. március 18-án kerekasztal-beszélgetés zajlott le a Külpolitika szerkesztőségében az enyhülés helyzetéről és jövőjéről. A vitát Gyovai Gyula vezette, részt vett Balázs József, Hidasi Gábor, Körmendi István, Nyilas József, Rajcsányi Péter és Szentes Tamás. 3
