Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két- és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1979.október- december)
intézkedések elfogadásához, különösen az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó tanácskozás összehívásához. Fontos az is, hogy a találkozó a helsinki Záróokmány rendelkezéseivel összhangban elősegítse olyan intézkedések elfogadását, amelyek az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti széles körű és korlátozásoktól mentes kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére irányulnak. Lényeges, hogy mindez hozzájáruljon az együttműködés további bővítéséhez a kultúra, a tudomány, az oktatás, a művészet terén és más humanitárius területeken is. Az ülés részvevői hangsúlyozták, hogy fokozni kell a madridi találkozó előkészítő munkáját. Ismételten megerősítették, hogy országaik e célból továbbra is készek két- és többoldalú konzultációkat folytatni az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi állammal. Abból indulnak ki, fontos lenne ezen konzultációk során még a találkozó megkezdése előtt megegyezésre jutni arról, hogy a Záróokmány megfelelő fejezeteinek milyen konkrét kérdéseiben lehetne gyakorlati lépéseket tenni. Ezek olyan kérdések legyenek, amelyek megoldásában az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi állam érdekelt, s megvizsgálásuk új lehetőségek feltárását ígéri az együttműködés bővítésére és a politikai légkör javítására az európai földrészen. A miniszterek kifejezték e konzultációkon — figyelembe véve a madridi találkozó jelentőségét az enyhülés megszilárdításában, az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívására vonatkozó döntés elfogadásában és a földrész helyzetének javításában —: egyetértésre lehet jutni abban is, hogy az államok milyen szinten képviseltessék magukat a találkozón. Az ülés részvevői kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozó alapos előkészítése, tárgyszerű és konstruktív légkörben történő lebonyolítása érzékelhető előrelépést tesz lehetővé a találkozón a Záróokmányban foglalt elvek és ajánlások valóra váltásában. 7. A miniszterek kifejezték államaik aggodalmát a reakciós erők szűnni nem akaró, sőt erősödő próbálkozásai miatt, amelyek fékezik az enyhülés elmélyítésének és kiszélesítésének folyamatát, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítanak a népek között, s aláássák az államok közötti együttműködést és kölcsönös megértést. A népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság fejlesztésének érdekei megkövetelik, hogy minden állam szilárdan kötelezze el magát: nem enged meg saját területén más államok ellen irányuló tevékenységet, beavatkozást a bel- ügyekbe, s elősegíti a valós tájékoztatást a népek életéről. A miniszterek megerősítették államaik megingathatatlan elhatározását, hogy az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi országgal csakúgy, mint a világ összes államával az államközi kapcsolatok azon elvei alapján építik kapcsolataikat, amelyeket legmagasabb szinten a Záróokmányban meghirdettek. Minden államot felhívnak arra, hogy nemzetközi kapcsolataikban ezt az irányvonalat kövessék, mivel ez megfelel valamennyi nép érdekeinek. A külügyminiszteri bizottság ülésén a részvevők véleménycserét folytattak a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés fennállásának közelgő 25. évfordulójáról. A miniszterek hangsúlyozták, hogy az évfordulóról államaik barátságának, együttműködésének, egységének és összeforrottságának szellemében, az enyhülés elmélyítéséért, a leszerelésre való áttérésért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc jegyében emlékeznek meg, a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi problémák megoldását, az államok egyenjogú és baráti kapcsolatainak valamennyi nép javára történő fejlesztését célzó aktív és építő jellegű tevékenységének megfelelően. 124
