Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két- és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1979.október- december)
latáról, valamint a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának 1979. májusi javaslatairól. A két kormányfő síkraszállt egy, a helsinki Záróokmány valamennyi aláíróját magában foglaló konferencia összehívásáért, amelynek az lenne a célja, hogy konkrét intézkedéseket fogadjon el a bizalom erősítésére és a leszerelésre Európában. Ügy vélték, hogy az előrehaladás ezeken a területeken lényegesen megjavítaná a biztonságot Európában, következésképpen kiterjesztené az enyhülést katonai térre is. A két fél megerősítette, hogy a Közel-Keleten igazságos és tartós békét csak a konfliktus átfogó rendezésével lehet elérni. Ilyen rendezésben valamennyi érdekelt félnek részt kell vennie, beleértve a palesztin nép képviselőit is. A rendezésnek azon kell alapulnia, hogy Izrael kivonul az 1967 júniusában megszállt területekről, elismerik a palesztin nép törvényes jogait, és a térség minden államának, köztük Izraelnek is azon jogát, hogy békében éljen, biztos, elismert és szavatolt határok között. A kormányfők az afrikai helyzettel kapcsolatban kiemelték annak szükségességét, hogy Afrika államai szabadon alakíthassák fejlődésüket, és választhassák meg rendszerüket. Síkra- szálltak a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezése mellett. Ez alkalommal is elítélték Dél-Afrika fajüldöző rendszerét. A két fél véleménycserét folytatott a délkelet-ázsiai helyzetről is. A két miniszterelnök egyetértett egy méltányosabb, igazságosabb nemzetközi gazdasági rend kialakításának szükségességével. Síkraszálltak a gazdasági stabilitás helyreállításáért, és egy olyan növekedés előmozdításáért, amely ösztönzi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülését és a fejlődést az egész világon. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Francia Köztársaság miniszter- elnöke kifejezte elégedettségét azzal kapcsolatban, hogy tárgyalásaik eredményesen járultak hozzá Magyarország és Franciaország baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztéséhez csakúgy, mint az enyhülés és a béke ügyéhez. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg Raymond Barre miniszterelnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. NÉPSZABADSÁG, 1979. november 28. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről 1979. december 6. A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1979. december 5-én megkezdte kétnapos tanácskozását Berlinben. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Cbnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emil Wojtas^ek, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. A miniszterek véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc kulcskérdésének, az európai katonai enyhülés és leszerelés ügyének. Figyelembe véve az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának fontos szerepét és jelentőségét a földrész helyzete további javításában, a miniszterek mélyreható véleménycserét folytattak a találkozó előkészítéséről és a sikeréhez való hozzájárulás módozatairól. i'9
