Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1980 (7. évfolyam)
1980 / 1. szám - SZEMLE - Prandler Árpád: Az emberi jogok biztosításának néhány aktuális kérdése
az egyes államok belső szabályozását, bár, az adott társadalmi és politikai rendszertőlfüggően, e jogok tartalma és érvényesítésük módja különböző lehet18 Napjainkban ezért az emberi jogok és az állampolgári jogok közötti megkülönböztetés lassanként elmosódik. így az emberi jogok fogalmát — ahogyan erre Szabó Imre akadémikus rámutat — olyan gyűjtőfogalomként használhatjuk, amelybe egyaránt beletartoznak a belső jogi és nemzetközi jogi elemek.19 Az ENSZ tehát a vázolt keretek között, az államok szuverén egyenlőségének és a beavatkozás tilalmának elvei által meghatározott módon léphet fel, elsődlegesen olyan esetekben, amikor az emberi jogok tömeges és durva megsértéséről van szó. Ezt az elvi álláspontot az ENSZ-Közgyűlés 1977. évi 32/130-as számú, az „emberi jogok hatékony érvényesülését növelő utak, megközelítések és módszerek az ENSZ-ben” c. határozata fogalmazta meg a legvilágosabban, amikor hangsúlyozta, — először, hogy az adott kérdésre vonatkozó együttműködés fejlesztésekor figyelembe kell venni a különböző társadalmi berendezkedésű országokban meglevő problémák különbözőségét, valamint a fejlődő és a fejlett országok eltérő realitásait és tapasztalatait; — másodszor, hogy az ENSZ ez irányú tevékenységében prioritást kell adni azoknak a kérdéseknek, amelyek az emberi jogok tömeges és durva megsértésére, az apartheidre, a faji megkülönböztetésre, a gyarmatosításra, a fegyveres támadás és megszállás eseteire, és általában az önrendelkezési jog megsértésének az esetére vonatkoznak.20 Melyek azok a legégetőbb kérdések, amelyekkel az ENSZ illetékes fórumai, azaz az Emberi Jogok Bizottsága, a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a Közgyűlés az elmúlt egy-két év során kiemelt módon foglalkozott? — Évek óta napirenden szerepel a Dél-afrikai Köztársaság apartheid rendszere, amely önmagában az emberi jogok legkirívóbb és anakronisztikus megsértése. Az ENSZ- Közgyűlés minden évben számos határozatot hoz a dél-afrikai helyzet különböző aspektusai ügyében. Külön határozatban foglalkozott azokkal a negatív következményekkel, amelyeket az Afrika déli részén levő gyarmati és fajüldöző rendszereknek adott politikai, katonai és gazdasági támogatás vált ki az emberi jogok érvényesülése területén. A határozat kategorikusan elítél „egyes nyugati és más államokat”, mivel fenntartják Dél- Afrikában gazdasági érdekeltségeiket, valamint együttműködésüket politikai, katonai és nukleáris területen.21 — A fasiszta chilei junta hatalomra kerülése óta az ENSZ-Közgyűlés minden évben kifejezte mély aggodalmát az emberi jogok megsértése miatt, és elítélte a katonai rezsim embertelenségeit, a kínzásokat, a politikai, a szakszervezeti és más jogok megsértését.22 A világközvélemény felháborodásának súlyát és befolyását jelzi, hogy a chilei hatóságok 1978-ban kénytelenek voltak hozzájárulni az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága ad hoc munkacsoportjának beutazásához. Egyúttal bizonyos — bár inkább látszólagos — könnyítéseket rendeltek el, hogy ezáltal rezsimjük nemzetközi „szalonképességét” előmozdítsák. — Az emberi jogok tömeges és durva megsértésének harmadik akut kérdéscsoportja a közel-keleti helyzettel és közelebbről a palesztin nép helyzetével kapcsolatos. Az IOI
