Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)

1979 / 1. szám - SZEMLE - Horváth Dénes: A Közös Piac parlamentjével kapcsolatos reformtörekvések

integráció” kifejezéssel. Ennek alkalmazásában sem volt következetes a szakirodalom; a fogalom tartalma azonban tágabb vagy legalábbis más, mint a „nyugat-európai gazdasági integráció”. Miután a hetvenes évek folymán már létrejöttek az EK tagállamainak részvételével működő olyan új együttműködési és integrációs formációk (például az Európai Tanács vagy az Európai Politikai Együttműködés), amelyek nem tartoznak az EK keretébe és számuk a jövőben nyilván gyarapodni fog, a „nyugat-európai integráció” fogalmat a szakirodalom egyre gyakrabban alkalmazza nemcsak az EK-nak, hanem ennek a komplexebb, politikai integrációs formációkat is magába foglaló nyugat-európai integrációs folyamatnak a jelölésére. Én is ebben az értelemben használom.

2 A Római Szerződés 137. cikke „közgyűlés” elnevezéssel alapítja meg a Közös Piac parlamentjét. A szakirodalomban kezdettől fogva találkozhatunk mind a „közgyűlés”, mind az „európai parlament’ vagy pedig egyszerűen „parlament” elnevezéssel. 1962 óta a közgyűlés neve hivatalosan is „Európai Parlament”. Az Európai Parlament nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal”, amely az EK-től különálló, tagállamait illetően is eltérő összetételű (az EK-nál bővebb) szervezet, és szintén van „közgyűlés” elnevezésű intézmény. Az Európai Tanács közgyűlése a tagállamok nemzeti parlamentjeinek delegátusából áll. Az Európai Parlament ugyancsak megkülönböztetendő a „Nyugat-Európai Unió” „közgyűlésétől”. A Közös Piac tagállamainak csak egy része tagja a Nyugat-Európai Uniónak is (a eredeti hat közös piaci tagállam és Nagy-Britannia). A Közgyűlés is a szervezet tagállamai nemzeti parlamentjeinek delegátusából áll.

3 A Közös Piac Európai Tanácsát sem szabad összetéveszteni a 2. sz. jegyzetben említett Európai Tanáccsal, amelynek ma már tagja Európa tőkés részének minden országa, Finnország kivételével. Amellett, hogy az EK tagállamai tagjai az Európai Tanácsnak is, annyi átfedés van még a Közös Piac és az utóbbi szervezet között, hogy székhelyén, Strasbourgban van közgyűlésének, „parlamentjének” épülete, amelyben — Franciaország ragaszkodása következtében — a Közös Piac Európai Parlamentje is rendszeresen ülésezik. E kombináció mögött alighanem Franciaország „Páneurópai-koncepciója” húzódik meg.

79