Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)

1979 / 3. szám - TUDOMÁNYOS ÉLET - Szovjet- magyar tudományos eszmecsere

katonapolitikai engedményeket akarnak kicsikarni a szocialista országoktól. A kapitalista országok a gazdasági kapcsolatokban is arra törekednek, hogy differenciált és szelektív politikát érvényesítsenek. Ez a törekvés súlyos tehertétele az európai gazdasági helyzet­nek, ez európai biztonsági és együttműködési politikának. A kapitalista országok úgy vélik, hogy a gazdasági tényező hatékony politikai eszkö­zük a szocialista országokkal szemben. Valószínű, hogy a következő években is ebből a feltevésből fognak kiindulni. Mindez arra ösztönzi a szocialista közösség országait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket egyes problémáik megoldására és közös pozícióik további erősítésére. Az európai enyhülés legsúlyosabb ellentmondása és problémája azonban az, hogy a katonai enyhülés elmarad a politikai enyhülés mögött. Ennek különböző okai vannak. A katonai kérdések megoldásához nyugaton még mindig nincs meg a szükséges politikai bizalom és elhatározás. Következésképpen a kölcsönös bizalom erősítése rendkívül fon­tos feladat. A gazdasági kapcsolatok még nem eléggé alapozzák meg a politikai enyhü­lést. Tehát ezen a területen ebből a szempontból is további erőfeszítésekre van szükség. Ilyen feltételek között a katonai kérdések megoldása különösen nehéz. így arra van szük­ség, hogy az enyhülés különböző folyamatai között összhang teremtődjék, ami meggyor­sítaná és hatékonyabbá tenné az európai biztonság és együttműködés katonai aspektusai­nak megfelelő kezelését. De mindezen belül a katonai enyhülés ösztönzése külön is rend­kívül fontos és égető feladat. A megfigyelhető folyamatok és a felvetődő kérdések között nagy és növekvő szerepet játszanak a belpolitikai tényezők. Ezek ellentmondásos fejlődése azonban nehe­zen tekinthető át. Egyes kapitalista országokban a jobboldal erősödése tapasztalható. Kérdés azonban, hogy ebben hosszabb távú tendencia fejeződik-e ki, s ha igen, az milyen következményekkel járhat az európai enyhülésre nézve. Nem zárható ki annak a lehető­sége, hogy a nyugat-európai belpolitikai erők mozgásában bizonyos ciklikusság érvénye­sül. Azaz nem zárható ki, hogy a baloldal jelentős térhódítását átmenetileg a jobboldal vi­szonylagos felerősödése követi. De ennek esetleges kiterjedését térben és időben különö­sen nehéz előre jelezni. Nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy a belpolitikai ténye­zők mozgásában nyugat-európai méretekben egy kiegyensúlyozottabb szakasz követke­zik. Mindenesetre a belpolitikai tényezők további alapos vizsgálására van szükség. A harmadik kérdéscsoportban V. I. Dasicsev és Sütő Ottó (az MKI tudományos osztályvezetője) mondott bevezető referátumot. Az ismert tendenciák, tények és tapasztalatok, valamint a lehetséges új mozzanatok­ra vonatkozó tudományos hipotézisek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a legnagyobb valószínűség szerint az európai enyhülés fennmarad és folytatódik az 1980- as évek első felében is. Az enyhülés az 1980-as évek első felében lényegében oly módon fejlődik majd, mint az 1970-es évek második felében fejlődött. Vagyis evolúciós úton, az 1970-es évek első feléhez viszonyítva mérsékelt ütemben. Ez azt jelenti, hogy az enyhülés mennyiségileg gyarapodni fog valamennyi területen, tehát előrehalad és elősegíti az újabb minőségi változás feltételeit. így alapvetően az összeurópai kapcsolatok további javulására számíthatunk. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom