Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)

1979 / 3. szám - TUDOMÁNYOS ÉLET - Az enyhülés és az összeurópai együttműködés

Az EGK-t elsősorban politikai megfontolásokból hozták létre. E szervezet keretei között bizonyos mértékig megvalósul a kilenc nyugat-európai állam nemzetközi politikai tevékenységének összehangolása is. A politikai integráció tendenciája annál inkább erősödik, minél lassúbb a gazdasági integráció és minél inkább szaporodnak az EGK-ban a válságjelenségek.

Az Európa-parlamentbe történő közvetlen választásokról hozott határozat a politikai integráció meggyorsítását hivatott elősegíteni. Mint ismeretes, „európai alapon” folytatják tevékenységüket a szociáldemokrata pártok, a keresztény pártok és más polgári pártok. A politikai és gazdasági integráció előrevitelét szolgálják a „szelektív integrációra” és a „lépcsőzetes integrációra” vonatkozó javaslatok.

Véleményünk szerint igen fontos kérdés, hogyan befolyásolják az EGK-ban megfigyelhető tendenciák az összeurópai együttműködést. Figyelembe kell venni, hogy a nyugat-európai integrációs folyamatokban a legkülönbözőbb politikai erők vesznek részt. A szociáldemokraták jelentős része például keresi annak lehetőségét, hogy az „Európa-mozgalmat” összekösse az európai enyhüléssel és együttműködéssel. Más politikai erők viszont szeretnék meggyorsítani a nyugat-európai politikai integrációt, abban a reményben, hogy így szilárdan elhatárolódnak a szocialista országoktól, és az összeurópai együttműködést harmadrendű kérdésként kezelik. Ügy vélik, hogy a Kelet-Európával való szorosabb együttműködéshez előbb biztosítani kell Nyugat-Európa számára az „erő pozícióját”.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az európai politikai integráció hívei ténylegesen Európa megosztottságának elmélyítését segítik elő és akadályozzák az összeurópai biztonsági és együttműködési rendszer megteremtését. Ily módon sajátos helyzet alakul ki: a szocialista országok és a nyugat-európai országok között az európai biztonságról folyó kétoldalú tárgyalásokon egyetértés van, ugyanakkor az EGK álláspontja más. Nem ritka, hogy egyes nyugat-európai államok képviselői arra hivatkoznak, hogy a Közösség érdekei megnehezítik konkrét kétoldalú megállapodások megkötését.

Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet során többször előfordult, hogy egyes országok álláspontja bizonyos kérdésekben megváltozott, miután egyeztették azt a Közös Piac más államaival. Ez megismétlődött az összeurópai tanácskozáson részt vevő államok képviselőinek belgrádi találkozóján is. Az EGK tagállamai egyre gyakrabban és rendszeresebben igyekeznek összehangolni külpolitikai tevékenységüket az összeurópai együttműködést és a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatokat érintő kérdésekben.

65