Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 3. szám - Lakatos Tibor: Nemzetközi együttműködés a gyermekek érdekében
A munkanélküliek, a vándormunkások gyermekeinek helyzetét, a fiatalkori bűnözést sem a magasabb életszínvonal, sem pedig a „fogyasztói társadalom” rekordadatai nem leplezhetik el. A monopóliumok érdekében hozott intézkedések egy része mindenekelőtt az új generáció létérdekeit és fejlődését veszélyezteti. Ilyenek pl. a tőkéseknek hasznot hozó üzemek bezárása (Franciaország) vagy az ún. alkalmazási tilalom (NSZK). Ezek a jogsértő intézkedések megrendítik a bérből és fizetésből élők szociális biztonságát, így a dolgozók gyermekei elleni fellépésként is értékelhetők. E helyütt nem térünk ki a lakosság abszolút többségét kitevő dolgozó rétegek gyermekei helyzetének ismertetésére, mert e tekintetben az adatok elég ismertek; fel kell hívnunk viszont a figyelmet néhány olyan tendenciára, amely fizikailag, szellemileg és erkölcsileg helyrehozhatatlan károkat okoz a kis- és fiatalkorúaknak. Az erőszak kultusza uralkodik a mozivásznon, a képernyőn, és sajnos a hétköznapokban is. A kábítószer élvezete tizenéves áldozatokat szed, és utánpótlást biztosít a szervezett bűnözésnek. A pornográfia hatósági megtörése számos tőkés országban lemérhető károsodásokhoz vezetett. Ezek az állapotok egyúttal a gyermeki jogok védelmének súlyos hiányait is jelzik. A fejlődő országok társadalmi-gazdasági problémái és a gyermekek Demográfiai becslések alapján 1980-ra az 1,5 milliárd gyermekből 1,2 milliárd a fejlődő országokban él majd és csupán 0,3 milliárd fog a fejlett ipari országokban élni. Ez azt jelenti, hogy a világ gyermekeinek perspektíváit vizsgáló elemzések alapvető tárgya a fejlődő országokban élő gyermekek helyzete. Az 1978-ban született 12 millió gyermekből 10 millió a fejlődő országokban jött a világra. A tavaly született 10 miihóból azonban ma már 1 millió halott, és további mintegy félmillió közülük nem éh túl az 1980-as éveket. E gyermekek problémái több forrásból fakadnak. Az alapvető ok gazdasági. Az alacsony nemzeti jövedelem, a gazdasági és társadalmi intézmények gyengesége, az egyoldalú gazdasági függőség magas népszaporulat mellett — egyéb okokat mellőzve — oda vezet, hogy az évi beruházásoknak mintegy 50—55 százalékára van szükség ahhoz, hogy az egy főre jutó termelés adott szintjét fenntartsák (a fejlett országokban ez az arány 10-15%). A fejlődő országokban a lakosság nagy többsége nyomorszinten él; közel 40 százalékuknak olyan alacsony a jövedelme, hogy még a legalapvetőbb szükségletek kielégítését sem teszi lehetővé. Ez a népesség ma több mint egymilliárd főre tehető, s a lakosságon belül ez a réteg növekszik a leggyorsabban. Ennek a rétegnek a legrosszabbak a gazdasági, szociális, egészségügyi, oktatási, művelődési stb. lehetőségei. A falusi és a városi lakosság aránya ebben a rétegben földrészenként és országonként változik. Rendes körülmények között — ha a foglalkoztatottság és a városba áramlás alakulása kedvező — a városiak jobb körülmények közé kerülhetnek. Ez azon24
