Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 3. szám - Lakatos Tibor: Nemzetközi együttműködés a gyermekek érdekében
éljen, ide értve a megfelelő táplálkozást, ruházkodást és lakást, valamint az életkörülmények állandó javulását. Az egyezségokmány a továbbiakban részletesen foglalkozik a testi és lelki egészségnek a gyermekeket is érintő kérdéseivel és a nevelési feltételekkel (9., 10., 11. cikk). Az egyezségokmányokban felsorolt követelmények a szocialista országok törvény- hozásában tükröződnek. A gyermekek jogairól szóló ENSZ-deklaráció5 A gyermekek jogairól szóló deklaráció tíz alapelve tükrözi a fentebb felsorolt kötelező érvényű megállapodásokat, sőt, azokat a gyermek specifikus igényeinek megfelelően ki is bővíti és részletezi. Nem tekinthető kötelező érvényű nemzetközi okmánynak, csupán olyan ünnepélyes nyilatkozatot tartalmaz, amelyben a felsorolt jogokat elismerik. A nemzetközi politikai változások azonban a gyermekek jogairól szóló ENSZ-dek- larációt is érintik, mert: — a Deklaráció elfogadása óta eltelt két évtizedben jelentős, nagy horderejű társadalmi, gazdasági és politikai változásokra került sor, és a tudományos-műszaki fejlődés is jelentősen előrehaladt, s mindezek nem tükröződnek az 1959-ben elfogadott szövegben; — az emberi jogi egyezségokmányokat az ENSZ-tagállamainak csaknem egyhar- mada ratifikálta, ezáltal a gyermekek jogainak teljesítésére vonatkozó nemzetközi garanciális elemek köre szélesedett; — a szocialista országok törvényhozása, valamint gyermek- és ifjúságpolitikai gyakorlata számos olyan új vívmányt mutathat fel (hazánkban pl. az ifjúsági törvény, GYES stb.), melyek nagy hatással lehetnek egyes fejlődő országok útkeresésére. A deklaráció bevezető része úgy fogalmaz: „az emberiségnek kötelessége, hogy a gyermek számára a legjobbat adja önmagából”. Ebből következik, hogy a gyermekek jogainak korszerű értelmezése során a fejlődés új realitásait is figyelembe kell venni. A tíz alapelv közül e helyütt két olyan alapelvet említünk meg, amelynek különleges nemzetközi jelentőséget tulajdonítunk. Az egyik a gyermek különleges védelmére vonatkozik (—„ a döntő meggondolás a gyermek legjobb érdeke kell legyen” — 2. alapelv), a másik pedig arra szólít fel, hogy a gyermeket minden körülmények köpött elsőként kell védelemben és segélyben részesíteni (8. alapelv). Nem célunk, hogy részletesen bemutassuk valamennyi nemzetközi dokumentumot, amelyet a gyermek helyzetével és jogállásával kapcsolatban az ENSZ szakosított nemzetközi szervezetei kidolgoztak. Elég, ha megemlítjük, hogy az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete), a WHO (Egészségügyi Világszervezet), az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet), a FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete), valamint értelemszerűen az UNICEF (az ENSZ Gyermeksegélyalapja)6 együttműködési és segélyprogramjait az ECOSOC (az ENSZ 21
