Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)

1979 / 3. szám - Horváth Tamás: Az államok közötti viták békés rendezésének európai rendszere

közötti viták rendezése során — legalábbis azoknál, amelyek Európa jövője szempontjából fontosak és amelyeket átszőnek a korunk alapvető ellentmondását tükröző politikai, gazdasági, ideológiai stb. elemek — a két világrendszerhez tartozó államok közötti viták hatékony, azaz a békét és biztonságot erősítő megoldása a felek együttműködése révén, nem pedig valamiféle pártatlan, kívülálló testület „igazságtevése” alapján bontakozhat ki.

*

A montreux-i szakértői találkozóról kiadott zárójelentés nem számolhatott be a kitűzött feladat maradéktalan teljesítéséről. Nem született konkrét eredmény, mert sem a szocialista országok, sem Svájc, sem a NATO-államok javaslatai alapján nem sikerült olyan megoldást kialakítani, amelyet a helsinki értekezlet Záróokmányát aláíró összes állam elfogadott volna. Az ellentétes álláspontokra hivatkozó zárójelentés pusztán a kidolgozandó módszerrel kapcsolatos néhány elv rögzítésére szorítkozott, illetőleg rendelkezett a kérdéssel való további foglalkozásról. Eszerint „a résztvevők ajánlották az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok kormányainak, hogy a madridi találkozón vizsgálják meg egy további szakértői értekezlet összehívásának lehetőségét abból a célból, hogy a Záróokmány alapján folytassák a meglevő békés vitarendezési módszerek kiegészítését célzó, általánosan elfogadható módszer megvizsgálását és kidolgozását, figyelembe véve az említett közös megközelítést [ti. a Záró- jelentésben felsorolt elveket — H. T.], valamint a montreux-i értekezleten megvitatott különböző javaslatokat és elképzeléseket”.

1 Európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Záróokmány. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1975

2 A belgrádi találkozó Záródokumentuma. KÜM Dók.

3 A jus in bello fogalmán a nemzetközi jognak a hadviselésre vonatkozó szabályait, az úgynevezett harcjogi szabályokat értjük.

4 Magyar Törvénytár, 1913: XLIII. te.

6 Részletesen erről Tabn\i Bensalah: L’enquéte internationale dans le réglement des conflits. Pichon et R. Durant, Auzias 1976.

6 Lásd Nemzetközi szerződések 1918—1945. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1966.

7 Az államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó nemzetközi jogi elvekről szóló ENSZ-nyilatkozat. ENSZ XXV. Közgyűlésének 2625/XXV. sz. határozata.

8 Vö. R. Bindscbedler: Le reglement pacifique des différends: une constante de la politique suisse.

Galette de Lausanne, 1973. április 25.

'J Az ex aequo et bono ítélkezési forma azt jelenti, hogy az eljáró bíróság az eléje terjesztett jogvitát méltányossági alapon dönti el.

10 Vö. Dr. Haraszti György: A nemzetközi viták békés elintézése. Kézirat a Jogi Enciklopédiához.

11 Lásd részletesen P. Keuter: Droit Internationale Public. Presses Universitaires de France. Párizs 1964.

12 A montreux-i szakértői találkozó hivatalos dokumentumai. REM/1. KÜM dók.

13 A,,tierce instance” kifejezést „kívülálló testületnek” fordítja dr. Bán Tamás a Magyar Jog 1979. évi 3. számában, ahol a montreux-i szakértői találkozó lefolyását ismerteti.

14 Ua. mint 12. REM/5.

16 Az amerikai államok közötti viták békés rendezéséről szóló, Santiagóban 1923. május 9-én kötött szerződés.

16 Lásd részletesen Búza László: A nemzetközi jog főbb kérdései az új szellemű nemzetközi jogban Akadémiai Kiadó, Budapest 1967.

16