Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 2. szám - Dobozi István: Az új nemzetközi gazdasági rend és a nyersanyagok körüli konfliktusok
oldása központi feladattá vált. Némi túlzással és kritikával azt is mondhatnánk, hogy az elmúlt néhány évben az „új nemzetközi gazdasági rend” megteremtéséért folytatott nemzetközi diplomáciai erőfeszítések mintha kizárólag egy „új nemzetközi nyersanyagpiaci rend” megteremtésére irányulnának.4 A nemzetközi nyersanyagpiacok megreformálásának kérdése központi szerephez jutott számos jelentős nemzetközi fórumon, többek között az ENSZ Közgyűlésének VI. és VII. rendkívüli ülésszakán, a párizsi nemzetközi gazdasági együttműködési (Észak—Dél) konferencián és az UNCTAD IV. ülésszakán. Gamani Corea, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkára számos nyilatkozatában határozottan kifejtette: „Az új világgazdasági rend megteremtésének feltétele a nyersanyagproblémák megoldása, mert pontosan a nyersanyagok termelésében és értékesítésében kell olyan újfajta kapcsolatokat kialakitani, amelyek elősegítik a fejlődő országok erősödését, gazdasági szerkezetének átalakítását.”5 Az UNCTAD Nairobiban megtartott IV. ülésszakán az UNCTAD Titkársága által előterjesztett egyik jelentés, amely a fejlődő országok erőteljes támogatását élvezve, a „nemzetközi nyersanyagpolitika új orientációját” szorgalmazta, a következőt állapította meg: „a nyersanyagpolitika új orientációja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új rendszerének, az új nemzetközi gazdasági rend kifejlődésének lényeges alkotóeleme”. Hasonló szellemben és hangsúllyal szerepeltek a nyersanyagproblémák az ENSZ Közgyűlése VI. és VII. rendkívüli ülésszakának határozataiban is, amelyek a nemzetközi nyersanyag-kereskedelem szabályozásának új rendjét szorgalmazzák, hogy a fejlődő országok a korábbinál nagyobb előnyökhöz, illetve lehetőségekhez jussanak a nyers- anyagárak, a bevételek, a feldolgozás, az értékesítés és általában természeti kincseik ellenőrzése területén. Kétségtelen, hogy az OPEC-országok látványos sikere jelentős mértékben hozzájárult a fejlődő országokban egy olyan koncepció kialakulásához, hogy a fejlődő országokból származó nyersanyag-szállításokban rejlő nagy tárgyalási erőt fel kell használni az új nemzetközi gazdasági rend ügyének előmozdítására. A% új nemzetközi gazdasági rendnek a hetvenes évek derekán körvonalazódó és nemzetköz} törvényességet szerző koncepciója (követelésrendszere) a nemzetközi nyersanyagszektorban, de különösen a kőolajiparban lezajlott radikális erőviszony-módosulások által előidézett nemzetköz} politikai légkörben fogalmazódott meg. A nyersanyagpiacok jellegzetességei és szabályozásuk hagyományos formái Áttekintettem azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a nyersanyagok és egyes energiahordozók a nemzetközi kereskedelem és a nemzetek gazdaságpolitikája „problematikus” tárgyaivá váltak. A nyersanyag- és energiaproblémák főként a nemzetközi piacokon jelennek meg, ahol az ár alakul, az áruhiányok vagy -fölöslegek jelentkeznek, s ahonnan a beszerzés történik. Nem feltétlenül a nemzetközi piacok okozzák a problémákat. A nyersanyag- és energiapiaci problémák szorosan összefüggnek olyan, a piacok keretein túlmutató tényezőkkel is, mint a világgazdaság fejlődési üteme, a 32
