Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 2. szám - Balogh András: Két évtizedes harc az el nem kötelezettek mozgalmának imperialista ellenes egységéért
Mindezek a fejlemények kedvező feltételeket teremtettek az el nem kötelezettek mozgalmának további fejlődéséhez, tekintélyének és taglétszámának növekedéséhez. Colombóban a 86 résztvevő a haladó szellemű alapelveknek megfelelően újra definiálta az el nem kötelezettség lényegét: „Az el nem kötelezettség az emberiségnek arra irányuló törekvéseit jelképezi, hogy az államok között megteremtse a békét és biztonságot, hogy új és igazságos nemzetközi gazdasági, társadalmi és politikai rendet alakítson ki. Eleven hatóerő az imperializmus és valamennyi megnyilvánulása, valamint az idegen uralom minden más formája elleni harcban. Az el nem kötelezett országok mozgalma támogatja minden nép szabadság- és önrendelkezési jogát s minden ország jogát ahhoz, hogy önálló, független fejlődési stratégiát alakítson ki és közreműködjék a nemzetközi kérdések megoldásában. A mozgalom fokozni fogja az ellenállást az idegen kényszer és befolyás minden formájával szemben, bármely részről érkezzék is.”11 Az értekezlet dokumentumai határozottan összekötötték a nemzetközi feszültség enyhüléséért és az imperializmus ellen folytatott harcot: „A világbékét és biztonságot fenyegető nemzetközi válsággócok elsősorban az imperializmusnak, a gyarmatosításnak, a neokolonializmusnak, a cionizmusnak, a fajüldözésnek és más idegen uralmi formáknak tulajdoníthatók.”12 A politikai nyilatkozatban jól tükröződik, hogy jelenleg a nemzeti felszabadító mozgalmak fejlődésüknek újabb szakaszához értek el, amelynek sajátossága, hogy az újgyarmatosítás kifinomult és változatos eszközeivel szemben kell felvenni a harcot, és mindinkább előtérbe kerülnek az igazságos, a hátrányos megkülönböztetések nélküli nemzetközi gazdasági és politikai viszonyok megteremtésére irányuló törekvések. A megfogalmazások természetesen Colombóban is magukon viselték a résztvevők különböző fejlettségéből és társadalmi-politikai berendezkedéséből eredő különbségeket: helyenként túl általános jellegűek és így félreérthetőek. Ez fejeződik ki „a hatalmi blokkok” vagy „a hegemóniára törekvés” differenciálatlan elítélésében.13 Mindazonáltal az elfogadott dokumentumokból világos, hogy az el nem kötelezettek mozgalmának sok politikailag befolyásos meghatározó országa számára a marxista társadalomtudományokban nem használatos „hegemonizmus” az imperialista hatalmak és Kína expanzionista politkáját jelöli, és így nem elegendő és célravezető ezt a terminus technicust sem csak aszerint értékelni, hogy eredetileg kitől származik és kigondolói milyen értelemben akarták használni. A konferencia politikai határozatában egyébként továbbra is olyan „hagyományos” témák szerepeltek, mint a gyarmatosítás maradványai elleni harc, különösen Afrika déli részén, a palesztin mozgalommal való szolidaritás kifejezése stb. Colombóban kiemelkedő helyet kaptak a gazdasági kérdések. Több gazdasági vonatkozású dokumentumot fogadtak el: a gazdasági nyilatkozatot, a gazdasági együttműködés akcióprogramját és külön gazdasági határozatot. A hangnem egyre határozottabb, tükrözte a fejlődő országok elégedetlenségét az eddigi erőfeszítések eredményeinek korlátozottsága, a hátrányos gazdasági kapcsolatok rendszerének fennmaradása miatt. A gazdasági nyilatkozat leszögezte: „Az el nem kötelezett országok állam-, illetve kormányfőit mélységesen felháborítják a nemzetközi gazdasági struktúrában meglevő kiáltó ellentétek és egyenlőtlenségek, továbbá a fejlett és a fejlődő országok közti egyre mélyülő szakadék. Különböző nemzetközi fórumokon már számtalan határozatot fogadtak el az új 8
