Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - Pirityi Sándor: A katonai titok, a és fegyverkezés és a biztonság összefüggései
úgy szolgálhat elrettentésként, mint ajánlatként a nemzetközi fegyverkereskedelemben, vagy alku felkínálásaként a leszerelési tárgyalásokban. Sokféle célzata lehet annak is, ha a másik fél valamely fegyverét mutatják be és ahhoz fűznek kommentárt. A két-és többértelműségek messzemenően jellemzik a nyugati hatalmak által rendre kiadott hadügyi „fehér könyveket”. Az 1977 februárjában megjelent angol fehér könyv utal ugyan az angol katonai költségvetés előző évben bejelentett csökkentéséreésazekörül lezajlott viták szenvedélyességére, de jelzi, hogy nincs igaza azoknak a „szovjet veszélyre” hivatkozó katonai kommentátoroknak, akik amiatt panaszkodtak, hogy Anglia védelmét „csontig lefaragták”. Anglia változatlan készültséggel vesz részt a NATO integrált katonai szervezetében, és katonai költségvetése 1980-ig minden évben 5,5 milliárd font körül mozog, ami azt jelenti, hogy nemzeti össztermékének több mint 5,5%-át emészti fel a fegyverkezés. Olaszország 1977-ben adta ki első katonai fehér könyvét. A 360 oldalas összeállítás a „védelem” céljait és prioritásait felvázolva sötét színekkel ecseteli a három haderőnem „nehézségeit”, amiből természetesen következik a „gyökeres megújítás” szükségessége. Hangsúlyozza a „szívélyes viszonyt a jugoszláv néppel”, de jelzi, hogy „ellenséges harckocsik csak északkelet felől törhetnek be az országba”. Az olasz fehér könyv elismeri, hogy az országban 150 hadiüzem 150 ezer embert foglalkoztathat, és a fegyverkereskedelem évi 3—4 milliárd dollár hasznot hoz. 1970 és 1976 után 1977 júliusában harmadik katonai fehér könyvével jelentkezett Japán. Amennyire hiba volna teljes mértékben hitelt adni a fehér könyvek okfejtéseinek és adathalmazának, annyira könnyelműség volna figyelmen kívül hagyni közléseik kicsiny, mégis fontos részét, amely érdekből vagy kényszerből a valóshoz közel álló elemzéseket, számokat, biztonságpolitikai megfontolásokat tartalmaz. Ugyanez vonatkozik olyan intézetek kiadványaira is, mint a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS), a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) és a párizsi Francia Pole- mológiai Intézet (IFP). Ezeknek a kiadványoknak a sugalmazói fontos állami szervek, amelyek arra számítanak, hogy felhasználhatják a „független” intézetek kapcsolati és információs rendszerét. A hadtudományi irodalom széles információs lehetőség a szocialista országok kezében. A Szokolovszkij marsall szerkesztésében több kiadást megért Stratégia, Grecsko marsall könyve a szovjet állam fegyveres erőiről, Gorskov flottatengernagynak a haditengerészeti erőt elemző fundamentális munkája olyan művek, amelyek világos képet adnak a Szovjetunió katonai doktrínájáról, a Varsói Szerződés katonapolitikai irányelveiről, a szocialista közösség várható magatartásáról nemzetközi konfliktusok esetén. A katonai nagyhatalmak egymás hadtudományi irodalmának kölcsönös tanulmányozását rendszeres feladatuknak tartják, s itt nemcsak a katonai vagy politikai vezetők informálásáról van szó, hanem e munkák kölcsönös lefordításáról, nagy példányszámban való kiadásáról is, megfelelő előszó és kommentárok kíséretében. Hasonló a helyzet a gazdagabb operatív információt nyújtó katonai szaksajtóval, folyóiratokkal, napilapokkal, amelyek e láthatatlan kontaktus fontos eszközei. Aligha kép64
