Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - Pirityi Sándor: A katonai titok, a és fegyverkezés és a biztonság összefüggései
c) megvizsgálják a szerződés előírásai megtartásának biztosítására hivatott eszközök véletlen zavarásából eredő kérdéseket; d) megvizsgálják a szerződés előírásaira kiható technológiai változásokat vagy más újabb körülményeket; e) megvizsgálják a békés célú föld alatti nukleáris robbantásokat szabályozó előírások esetleges módosításait. A nemzetközi megállapodások sorában végül foglalkoznunk kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. augusztus 1-én aláírt Záróokmányával, amelynek „A bizalomerősítő intézkedésekről és a biztonság és leszerelés egyes vonatkozásairól” szóló fejezete különösen sok utalást tartalmaz a biztonságot, a stabilitást, a bizalmat szolgáló közlésekre, információkra, tájékoztatásra, jóllehet hangsúlyozza, hogy itt politikai döntésből eredő, önkéntes alapon nyugvó intézkedésekről van szó. A bizalomerősítő intézkedéseket tartalmazó fejezetben szó van a hadgyakorlatok előzetes bejelentéséről, a hadgyakorlatokra meghívandók személyéről, a nagyobb katonai mozgások előzetes bejelentéséről, végül egyéb bizalomerősítő intézkedésekről. A helsinki Záróokmány aláírói a szokásos diplomáciai csatornákon jelentik be a nagyobb hadgyakorlatokat. A Záróokmány meghatározza e gyakorlatok paramétereit a részt vevő csapatok létszáma és összetétele, a hadgyakorlatok színhelye vonatkozásában. Rögzíti a bejelentés időpontját, valamint annak tartalmi elemeit. Eszerint a bejelentés tájékoztatást tartalmaz a hadgyakorlat elnevezéséről, általános céljáról, az abba bevont államokról, a részt vevő erők típusáról vagy típusairól, számszerűségéről, a hadgyakorlat végrehajtásának körzetéről s várható időtartamáról. A 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada elismeri, hogy azzal is hozzájárulhat a bizalom további erősítéséhez, a biztonság és a stabilitás fokozásához, ha alacsonyabb szintű hadgyakorlatokat is bejelent, információkat szolgáltat ezekről elsősorban azoknak az államoknak, amelyek e hadgyakorlatok körzetének közelében helyezkednek el. A helsinki Záróokmány aláírói „önként és kétoldalú alapon, a kölcsönösség és valamennyi részt vevő állam iránt tanúsított jóakarat szellemében” meghívják más államok megfigyelőit a hadgyakorlatok megszemlélésére, és megadják nekik az általuk hasznosnak ítélt tájékoztatást. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevői tanulmányozták a nagyobb katonai mozgások előzetes bejelentésének mint a bizalmat erősítő intézkedésnek a kérdését. Elismerték, hogy az államok „saját belátásuk szerint és azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a bizalomerősítéshez, bejelenthetik nagyobb katonai mozgásaikat”. A bizalomerősítő intézkedések között említette végül a helsinki Záróokmány a katonai személyzet meghívás útján történő cseréjét — „a kölcsönösség megfelelő tekintetbevételével és a jobb kölcsönös megértés céljából” —, beleértve a katonai küldöttségek látogatásait. III. A közlési, illetve tájékoztatási kötelezettségek szerteágazó rendszerét tartalmazza a nukleáris háború kirobbanása veszélyének csökkentéséről, a nukleáris fegyverek véletlen 6o
