Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 1. szám - Pirityi Sándor: A katonai titok, a és fegyverkezés és a biztonság összefüggései

PIRITYI SÁNDOR A katonai titok, a fegyverkezés és a biztonság összefüggései Amióta a katonai titok fegyverekben és emberekben kifejezhető egyenértékéről beszél­nek, nemegy számítás jelent meg arról, milyen következményekkel jár a másik fél lehe­tőségeivel kapcsolatos bizonytalanság. Vajon célszerű-e a lehető legnagyobb mértékben megőrizni a katonai titkokat, vagy annak érdekében, hogy a katonai erő meggyőzően hasson, közlésekkel, érzékeltetésekkel, megmutatásokkal kell párosítani? Elképzelhető-e „elrettentés” a rendelkezésre álló fegyverrendszerek mennyiségi és minőségi ismérvei­nek teljes titokban tartása mellett? Amióta léteznek államok, mindig érdeklődtek egymás képességei, lehetőségei és szándékai iránt, hogy azután megfelelő ellenképességeket építsenek ki különböző ellen­szándékok megvalósítására, ha éppen ütköztek — márpedig gyakran ütköztek — érdeke­ik. Az egymásra vonatkozó ismeretek tehát katonai értékűvé váltak. Ezek egy részét a felderítés, a hírszerzés útján igyekeztek beszerezni. Kialakult az az elmélet, amely szerint a másik félre vonatkozó elégtelen információ túlzott fegyverkezéshez vezethet, mert a „katonai logika” minden ismeretlen erő felülmúlását követeli, általában a kiszámíthatat­lan tényezőkkel szemben nagyobb fokú túlbiztosítást diktál, mint a kiszámítható vagy nagyjából ismert tényezőkkel szemben. Megfogalmazták azt is, hogy a „túlreagálás” mér­séklése érdekében a szemben álló államoknak célszerű egymás rendelkezésére bocsáta- niuk bizonyos ismereteket, ami kétféleképpen történhet: vagy lehetővé teszik, hogy a másik fél egyet s mást megtudjon, vagy információkat bocsátanak rendelkezésére. A katonai érdekeket a múltban az indokoltnál többször minősítették azonosnak a „biztonsági érdek” fogalmával, és ez megnehezítette a veszélyeztetettségre való reagá­lás és az agresszív előkészületek elkülönítését. A fegyverkezés kétfajta oka — a fenyegetésre történő reagálás és az agresszív elő­készületek — lehetőséget nyújt arra, hogy a nyugati tömegkommunikációs eszközök a politikusok és a katonák sajátos érdekeinek megfelelően manipulálják a közvéleményt. A manipuláció lehetőségét elősegíti, hogy egy védelmi rendeltetésű koalíció, egy béke­szerető nagyhatalom is kénytelen kiépíteni interkontinentális ballisztikus rakétáinak ar­51

Next

/
Oldalképek
Tartalom