Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 4. szám - Joó Rudolf: A kisebbségi- nemzetiségi egyenjogúság: néhány alapelv és módszer nemzetközi áttekintése
JOÓ RUDOLF A kisebbségi-nemzeti egyenjogúság: néhány alapelv és módszer nemzetközi áttekintése Az ENSZ Diszkriminációellenes és Kisebbségvédelmi Albizottsága 1977. nyarán tartott 30. ülésén úttörő jelentőségű nemzetközi felmérésről készült tanulmányt tett közzé. A több évig tartó felmérő munka koordinátora, a tanulmány szerzője, Francesco Capo- torti 74 ENSZ-tagállam etnikai, vallási, nyelvi kisebbségeinek helyzetét vizsgálta meg.1 Arra kereste a választ, miként valósítják meg a világszervezet tagállamai — nagy többségükben polgári és politikai jogok 1966-os egyezségokmányának aláírói és ratifikálói — az említett okmány 27. cikkének rendelkezését: „Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni a^t a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, saját vallásukat vallják s gyakorolják, és saját nyelvüket használják.”2 Öt földrész különböző társadalmi rendszerű, más-más történelmi utat bejárt, rendkívül eltérő gazdasági fejlettségű és kultúrájú kis és nagy országról s azok legalább ennyire különböző nemzetiségeiről és kisebbségeiről szól a tanulmány, amely — mint bevezetőjében olvashatjuk — nemcsak a de jure, hanem a de facto helyzet feltárására is törekedett. A magyarországi szlovákok, a jugoszláviai magyarok, a szovjetunióbeli ukránok és csuvasok, a finnországi svédek és lappok, a belgiumi flamandok és vallonok, az egyesült államokbeli lengyelek és puerto ricóiak, a sri-lanka-i tamilok, az új-zéland-i maorik és a nigériai ibók helyzetének egymás mellé állítása az olvasó számára azonnal felveti az összehasonlíthatóság kérdését: mi az összemérhető és mi nem ezekben a kisebbségi-nemzetiségi helyzetekben? A kérdésre válaszolni csak interdiszciplináris módszerrel, a történeti, szociológiai, politikai, jogi szempontok egyidejű figyelembevételével lehet, ami meghaladná e tanulmány kereteit. Dolgozatunk a komplex kérdéskör egyik oldalát: a kisebbségek-nem- zetiségek össztársadalomba való beilleszkedését szabályozó jogi-politikai elveket, eszközöket kívánja ezúttal számba venni. A Capotorti-jelentés és néhány más, nemzetközi 27
