Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 4. szám - Lovassy Tamás: A terrorizmus lekűzdésére irányuló nyugati kollektív jogi erőfeszítések
depolitizálást szolgálja: a terrorizmus bűntette törvényi tényállását a közrend és a köz- biztonság elleni bűncselekmények körében szabályozza.) Kérdéses, hogy a Tanácskozó Gyűlés ajánlásának megfelelően az egyes államok milyen mértékben engednek majd teret az Emberi Jogok Európai Bizottságához történő panasznak. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének — az Európa Tanácsba tartozó államok közötti regionális egyezmény az emberi jogok védelmére, amely az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában (1948) felsorolt jogokat korlátozottabb terjedelemben tartalmazza — 25. cikke értelmében az egyének, társadalmi szervezetek vagy egyéni csoportok panaszt tehetnek a bizottság előtt, amennyiben az állam, amelynek az említett személyek állampolgárai, az Európa Tanács főtitkára előtt tett alávetési nyilatkozatban elismerte a bizottság hatáskörét az e területen teendő egyéni panaszok elfogadására.23 A mai általános nemzetközi jog az egyént nemzetközi jogalanyisággal nem ruházza fel.24 Az Európa Tanács Tanácskozó Gyűlésének ajánlása gyakorlatilag szélesíteni kívánja azt a kört, amelyben egyes partikuláris nemzetközi szerződések bizonyos erősen körülhatárolt speciális jogok nemzetközi síkon való közvetlen érvényesítésére az egyént — a panasztétel lehetőségének nyújtásával — a nemzetközi jog alanyának rangjára emelik. Ez a nemzetközi jogban igen kivételes szabályozás azonban még a tagállamok összességének helyeslésével sem találkozott; a tagországok nem mindegyike fogadta el az egyéni panasz elvét, és jó néhány államtól nem is várható el, hogy a közeli jövőben magáévá teszi. A terrorizmus leküzdésére irányuló belső és nemzetközi szabályozásnak a terrorizmusellenes küzdelem vonatkozásában is a társadalmi-történeti fejlődés adott szintjének megfelelő optimális összhangra kell törekednie. Az Európa Tanács keretében megvalósuló terrorizmusellenes törekvéseknél azonban látnunk kell, hogy a tőkés államoknak ez a tanácskozó szervezete az összhang megteremtésénél mindenekelőtt alapvető célkitűzéseit veszi figyelembe: nevezetesen, a kapitalizmus fenntartásán, a résztvevő államok politikai integrációjának előmozdításán és fejlesztésén keresztül kívánja elérni célját — konzerválva a szocialista és a tőkés Európa szembenállását. 1 Angelo Bolaffi: Miért súlyos a veszély? Nemzetközi Szemle, 1978. 4. sz. 2 Beszélgetés dr. Békés Imrével Élet és Irodalom, XXI. évf. 28. sz. 3 Uo. 4 „Az emberölés mint köztörvényi bűncselekmény például az ölés politikai motívuma folytán alakulhat át politikai bűncselekménnyé.” 5 Két ország, Ausztria és Svédország elsőként 1977. október 15-ig ratifikálta is az egyezményt. 6 European Convention on the Suppression of Terrorism, 1. cikk. 7 Ezt a rendelkezést az ír Köztársaság kérésére vettték be az egyezmény szövegébe, ezért „ír klauzulaként” tartják számon. 25
