Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1978. május-június 5.)

tényezője a két ország kölcsönös megismerésének és közeledésének, hangsúlyozták, hogy e téren még szorosabbá kell tenni az együttműködést. A két fél kifejezte azt a határozott szándékát, hogy tovább bővíti a hagyományos magyar— lengyel kapcsolatokat a párt-, az állami és a társadalmi élet minden területén. Ez egyaránt szolgálja a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság érdekeit és hozzájárul a szo­cialista közösség egységének erősítéséhez. Magyarország és Lengyelország abban a meggyőződésben, hogy csak a tartós béke teremti meg a feltételeket korunk alapvető problémáinak megoldásához és a társadalmi haladáshoz, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt a jövőben is erőfeszítéseket tesz a nem­zetközi enyhülés folyamatának elmélyítéséért, azért, hogy a folyamat egyetemes és visszafor­díthatatlan legyen, s hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élése tartóssá váljék. A felek továbbra is határozottan szembeszállnak az enyhülést veszélyeztető, a nemzetközi légkört mérgező reakciós erőkkel. Fellépnek a fegyverkezési hajsza folytatásában érdekelt katonai-ipari komplexumok ellen. A küldöttségek sajnálattal állapítják meg, hogy a békéért, a nemzetközi biztonságért és együttműködésért küzdő erők a nemzetközi küzdőtéren újra meg újra szembetalálják magukat a kínai vezetők enyhülésellenes, destruktív tevékenységével is. Jelenlegi külpolitikájuk mélységesen ellenkezik a világbéke ügyével, és árt a népek életbevágó érdekeinek. A felek egyszersmind hangsúlyozzák, hogy ugyanúgy, mint a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok, normálisan fejlődő államközi kapcsolatokra törekszenek a Kínai Népköztársasággal. A Szovjetunió és a szocialista közösség többi országának békepolitikája — amelyet támo­gatnak a világ haladó és imperialistaellenes erői — döntő szerepet játszik a béke és a biztonság megőrzéséért, a békés egymás mellett élés elvén alapuló nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért vívott harcban. E politika megvalósításában nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének kezdeményezései az enyhülés továbbfejlesztésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a leszerelésre. Az a harc, amely a kezdeményezéseknek a valóra váltá­sáért folyik, hozzájárul a tartós béke és a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új távlatokat nyitott, az európai államok együttműködésének fejlesztése előtt a politika, a gazdaság, a tudomány, a technika, a kultúra és az emberi kapcsolatok terén. A belgrádi találkozó megerősítette, hogy a helsinki Záróokmány aláírói érdekeltek az enyhülés folytatásában. Magyarország és Lengyelország hangsúlyozza, hogy az enyhülési folyamat előrehaladása és az európai földrész békés fejlődése szempontjából alapvető jelentősége van a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövetségi Köztársaság között kötött szerződések, valamint az 1971. szep­tember 3-án, Nyugat-Berlin kérdésében aláírt négyoldalú megállapodás maradéktalan betartásá­nak. A két küldöttség nagyra értékelte a Szovjetuniónak a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítására irányuló kezdeményezéseit. Ebben az összefüggésben nagy jelentőséget tulajdo­nítanak annak a látogatásnak, amelyet Leonyid Bre^snyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tett nemrégiben a Német Szövetségi Köztársaságban. A felek ugyancsak aláhúzták, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés szempontjából nagy fontosságúak a testvéri szocialista országok — köztük a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság — vezetőinek találkozói a tőkés országok vezető államférfiaival. A felek síkraszállnak a különböző társadalmi rendszerű államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös és megkülönböztetésektől mentes gazdasági együttműködésének kiszélesítéséért. Úgy vélik, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség rende­133

Next

/
Oldalképek
Tartalom