Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1978. május-június 5.)
KÖZLEMÉNY EMIL W0JTASZEKNEK, A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERÉNEK MAGYARORSZÁGI HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁSÁRÓL (1978. május 18.) Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság kölügyminiszterének meghívására Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere 1978. május 16 — 18. között hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. A lengyel külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A külügyminiszterek áttekintették a két baráti ország kapcsolatainak fejlődését, tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról és véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság népeinek hagyományos barátsága szüntelenül erősödik és a két ország együttműködése tervszerűen bővül az élet minden területén a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján. A két ország kapcsolatai hatékonyan segítik a fejlett szocialista társadalom építését, növelik a szocialista közösség országainak erejét, erősítik annak egységét és összeforrottságát. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésében, a dinamikusan bővülő áruforgalomban tovább emelkedett a termelési szakosítás és kooperációs megállapodások alapján gyártott termékek aránya. Aláhúzták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a szocialista gazdasági integráció kiemelkedő szerepét a tagországok sokoldalú gazdasági együttműködésének bővítésében. Hangsúlyozták, hogy a Nagyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság a jövőben is mindent megtesz a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének megszilárdításáért. Kiemelték, hogy a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának szófiai ülése ez év április 24—25-én felhívta a helsinki Záróokmányt aláírt államokat, tegyenek további közös erőfeszítéseket a Záróokmányban foglaltak maradéktalan végrehajtására, a fegyverkezési hajsza korlátozására és megszüntetésére, a leszerelésre. Kifejtették, hogy a nemzetközi béke és a biztonság megszilárdításában, a nemzetközi légkör javításában különleges jelentősége van azoknak az intézkedéseknek, amelyek a katonai enyhülésre irányulnak. Ebből a szempontból nagyra értékelték L. I. Brezsnyev felszólalását a Komszomol XVIII. kongresszusán, amelyben újabb kezdeményezést tett a fegyverkezés korlátozására, bizonyságot adva a Szovjetunió konstruktív állásfoglalásáról a háború veszélyének csökkentésével, a fegyverkezési verseny megszüntetésével kapcsolatosan. Meggyőződésük, hogy az ENSZ Közgyűlésének májusban kezdődő, leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka kedvező légkört teremt a leszerelés előmozdításához és fontos lépcsőfoka lehet a leszerelési világértekezlet összehívásának. A tárgyaló felek aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti válság miatt. Elítélték Izrael újabb agresszív cselekedeteit a Libanoni Köztársaság ellen. Leszögezték, hogy csak az hozhat tartós és igazságos megoldást a térségben, ha az izraeli csapatokat kivonják az 1967-ben megszállt minden arab területről, biztosítják a palesztinai arab nép jogainak érvényesítését, beleértve saját állama megteremtésének jogát is, és szavatolják a térség minden országának biztonságát és függetlenségét. Ennek érdekében szükségesnek tartják a genfi békekonferencia munkájának felújítását valamennyi érdekelt fél részvételével. A külügyminiszterek kifejezték országaik testvéri szolidaritását a Vietnami Szocialista Köztársasággal. Hangsúlyozták, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság és Kambodzsa között keletkezett problémákat békésen, tárgyalások útján kell rendezni. 128
