Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1978. május-június 5.)
A látogatás során Irán császára koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél. A magas vendégek betekintést nyertek a Magyar Népköztársaság életébe, újabb ismereteket szereztek eredményeiről, történelmi és kulturális hagyományairól. Budapesten kívül ellátogattak a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátba, valamint Esztergomba és Szentendrére. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Irán császárának a jogtudományok tiszteletbeli doktora címet, Irán császárnőjének pedig a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktora címet adományozta. A látogatás során Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán császára találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, őszinte légkörű eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatainak helyzetéről és fontos nemzetközi kérdésekről. A szívélyesség és a kölcsönös megértés szellemében átfogó megbeszélésekre került sor az iráni császár és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke között. Aláhúzva a két állam képviselői magas szintű talákozóinak fontosságát, a két fél megelégedéssel állapította meg, hogy országaik kapcsolatai népeik javára, a kölcsönös előnyök elve alapján, kedvezően fejlődnek, és további lehetőségek vannak az együttműködés sokoldalú szélesítésére. Nagy figyelmet szenteltek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatoknak, amelyek az utóbbi években — a két fél megelégedésére — dinamikusan fejlődtek és jelentős mértékben bővültek. Nagyra értékelték a magyar—iráni gazdasági vegyes bizottság tevékenységét, és kifejezték meggyőződésüket, hogy a bizottság a továbbiakban is hozzá fog járulni a gazdasági kapcsolatok szélesítéséhez. A két államfő áttekintette országaik gazdasági kapcsolatainak legfőbb vonatkozásait annak érdekében, hogy mindkét ország illetékes hatóságai és szervezetei a kölcsönös előnyök alapján tovább erősítsék gazdasági együttműködésüket. Megállapodtak abban, hogy az illetékes iráni és magyar szervezetek folytatják tárgyalásaikat, és kijelölik a további együttműködés konkrét területeit. A tárgyalásokon a felek nagy figyelmet fordítottak a nemzetközi politika időszerű kérdéseire. Egyetértettek abban, hogy a feszültség csökkentése a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának egyetlen járható útja, ezért minden békeszerető és felelős kormánynak támogatnia kell azoknak az erőfeszítéseknek a további fokozását, amelyek az enyhülésnek a világ minden részére történő kiterjesztésére és visszafordíthatatlanná tételére irányulnak. Ezzel összefüggésben nagy jelentőséget tulajdonítanak a feszültséget állandósító és a hideg- háborús légkört szító nemzetközi konfliktusok tárgyalásos megoldásának. A két államfő aláhúzta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltak végrehajtása nagy fontosságú az államok biztonságának megszilárdítása és jó kapcsolataik kialakítása szempontjából, nemcsak az európai földrészen, hanem a világ többi részén is. Annak tudatában, hogy a politikai enyhülés katonai térre való kiterjesztése a béke és a biztonság megszilárdításának kulcskérdése, a két fél síkraszáll sürgős intézkedések mellett a leszerelés területén. A két fél sürgetőnek tartja és támogatja azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek az atomsorompó-szerződés egyetemessé tételére és olyan hatékony garancia- rendszer kidolgozására irányulnak, amely lehetetlenné tenné a nukleáris fegyverek elterjedését. Síkraszálltak a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, hangsúlyozva a hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelésre irányuló erőfeszítések szükségességét. A két fél kifejezte reményét, hogy az ENSZ-Közgyűlés leszerelési kérdéseknek szentelt rendkívüli ülésszaka hozzájárul a leszerelési tárgyalások meggyorsításához. A két államfő nyugtalanságát fejezte ki a veszélyes közel-keleti helyzet miatt. Egyetértettek abban, hogy a konfliktus átfogó rendezése csak úgy lehetséges, ha végrehajtják az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt 124
