Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Új fejlemények az Európai közösségben
Az alábbi számok igazolják, mennyire fontosak az arab országok az Európai Kö zösség számára: Európai Közösség USA Japán szocialista országok Az arab államok (= Arab Liga) importja 43,0% 13,0% 10,0% 4,4% Az arab államok (= Arab Liga) exportja 40,4% 9,3% 15,8% 2,2% Az 1970—1976-os években az Európai Közösségnek az arab országokból származó importja — a kőolajat is beleértve — 246%-kal, exportja pedig 385%-kal növekedett. A Közösségnek az arab országokból származó olajimportja az Európai Közösség összimportjának 20%-át éri el. Ilyen körülmények között a földközi-tengeri térség „politikai stabilizálása” sem lebecsülendő mozzanata a szerződésrendszernek. Az Európai Közösség így az imperialista központok helyett átveszi az ebben a térségben kialakult haladó politikai mozgalmak fölötti ellenőrző funkciót, s egyidejűleg kedvezőbb pozíciókat biztosít magának az USA konkurrenciájával szemben. Az Európai Közösség arra fog törekedni, hogy a földközi-tengeri térség déli részét hátországként biztosítsa magának az országok iparosítási folyamatában játszott szerepe révén és hogy integrálja a térség gazdasági potenciálját az európai nagytőke újratermelési folyamatába. A jövőben válik el, hogy Algéria és Szíria, amelyek a fejlődés nem kapitalista útját követik, ki tudja-e vonni magát — és milyen mértékben — az Európai Közösség befolyása alól. A loméi egyezmény következményei Az Európai Közösség, valamint Afrika, a karib-tengeri térség és a csendes-óceáni térség 46 országa (AKCS-államok) között megkötött loméi szerződés 1976 áprilisában történt érvénybe lépése a részt vevő fejlődő országok számára annyiban hozott újítást az előző, yaoundei társulási egyezményhez képest, hogy első ízben sikerült érvényre juttatniuk export-árbevételek stabilizálására szolgáló rendszert, és hogy ezek az országok (formálisan) egyenrangú partnerekké váltak. Mindenekelőtt beleszólási jogot kaptak a 4. Európai Fejlesztési Alap eszközeinek felhasználásával kapcsolatos döntésbe. Ennek ellenére a loméi szerződés hatásaként sem várható az Európai Közösség és az AKCS- államok közötti kapcsolatoknak az új, igazságosabb világgazdasági rend célkitűzései szerinti megváltozása. 1977 elején meghatározták a 4. Európai Fejlesztési Alap eszközelosztásának rendszerét. Ez bemutatja azt a fejlesztési koncepciót, amelyet az Európai Közösség a társult országokban követ. Az összesen 3,39 milliárd EE (kb. 10,7 milliárd DM) összeget kitevő eszközöknek több mint 60%-a a mezőgazdaság fejlesztésére, útépítésre és az infrastruktúrával kapcsolatos más intézkedésekre fordítandó. A fennmaradó részt az iparosítás el118
