Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Új fejlemények az Európai közösségben
A görög csatlakozási kérelmet már 1975 közepén beterjesztették, az ezzel kapcsolatos tárgyalások azonban csak igen lassan indultak meg. 1977 tavaszán és nyarán már Portugália és Spanyolország is jelentkezett csatlakozási kérelmével. Nagyobb távlatban Törökország csatlakozási kérelme is várható. Az említett országok esetében olyan nemzetgazdaságokról van szó, amelyekben az egy főre eső jövedelem jelentősen alacsonyabb, mint az Európai Közösség országaiban. Ezeknek az országoknak a gazdasági szintje, különösen az iparosodottság foka oly távol áll az Európai Közösségétől, hogy az a Közösség, de még inkább az újonnan belépő országok számára jelentős gazdasági problémákat okoz. A csatlakozás szószólói azzal érvelnek, hogy a belépők elmaradása Olaszországtól és Írországtól nem túl jelentős. Az mindenesetre világos, hogy az Európai Közösségen belül a gyengén fejlett és az erősen iparosodott zónák közötti kiegyensúlyozatlanságok erősen megnövekednének. yí% Európai Közösség politikai érdekei a kibővítésben Az Európai Közösség vonakodó egyetértése a csatlakozási tárgyalások elkezdésével kapcsolatban — amint ez valamennyi nyilatkozatból és sajtóközleményből nyilvánvaló — túlnyomórészt politikai és katonai-stratégiai motiváltságú, míg a várható gazdasági hátrányokat a megfizetendő árnak tekintik. Különösen az NSZK utalt mindig a földközi-tengeri országok csatlakozásának politikai szükségességére és fáradozott azon, hogy előfeltételek nélkül, gyorsan hozzák létre a csatlakozási szerződéseket. A Közösség csúcsszintjén azt tartják szem előtt, hogy ezekben az országokban, ahol a fasizmus felszámolása után megfelelő lehetőség áll, illetve állt fenn arra, hogy antimonopolista és független utat válasszanak, olyan politikai és társadalmi viszonyokat hozzanak létre, illetve stabilizáljanak, mint amilyenek Nyugat-Európa ipari országaiban állnak fenn. Az EK Dél-Európára történő kiterjesztésével tehát egyrészt a monopoltőke nyugateurópai uralmát kell biztosítani, másrészt ezeknek az országoknak az Európai Közösséghez való tartozása erősítené a NATO keretében történő szilárd integrálásukat, és ezzel a NATO erejének növekedését szolgálná. Ezen túlmenően a csatlakozó országokban fokozottabb ellenőrzést lehetne gyakorolni a haladó politikai áramlatok fölött. Gazdasági előnyök és hátránjok a% Európai Közösség számára Az iparnak az Európai Közösség kibővítésével kapcsolatos érdeke kettős jellegű. A Die Welt körkérdése szerint az NSZK iparának ágazatok szerint eltérő elvárásai vannak. A gépipar például az ezekbe az országokba irányuló export jelentős fokozódását várja; a gépjárműipar ugyanakkor egyelőre csekélyeknek találja az elhelyezési lehetőségeket. Fokozódó konkurrenciális nyomásra számíthatnak a meglehetősen válságos helyzetben levő acélipar, valamint a könnyűipar különböző ágazatai. Az biztos, hogy az Európai Közösség monopóliumai az iparcikkek bővülő elhelyezési lehetőségeitől, valamint a tőkésexport feltételeinek javulásától várják a legtöbb előnyt. Különösen az NSZK vállalatainak vannak már most is erős pozíciói a szóban forgó piacokon. Portugália importjában például az NSZK 12%-kal az első helyen áll. A Közösség Dél-Európa felé történő bővítésének elsősorban Olaszország és Fran-
