Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 3. szám - VITA - Nyilas Józzsef: A nemzetközi erőviszonyok és a világgazdasági kapcsolatok a hetvenes években

óceántól az Urálig terjedő térség válságáról beszélnek. így igyekeznek elvonni a tömegek figyelmét a tőkés rendszer súlyosbodó általános válságáról, a világgazdasági válság sok vonatkozásában most is tartó, a dolgozókat sújtó következményeiről.

A tőkés világgazdasági válság következményei legérzékenyebben a nyersanyag- és energiaszegény KGST-országokat érintették. Ezek közé tartozik Magyarország is. Külkereskedelmi cserearányaink általában is romlottak, de különösen nagy mértékben (az előző évhez képest 1974-ben 15%-kal, 1975-ben újabb 7%-kal) tőkés viszonylatban, így azonos mennyiségű importért 1975-ben a tőkés piacra 23%-kal, a szocialista országokba 8%-kal kellett többet exportálnunk. A cserearányromlásból a két válságévben 49 milliárd forint veszteség érte az országot,16 ami gyakorlatilag mindkét év nemzeti- jövedelem-növekményét elvitte. Ennek ellenére népgazdaságunk fejlődése tovább folytatódott, népünk jóléte tovább emelkedett — bár a fejlődési ütemet az utóbbi vonatkozásban csökkentenünk kellett ötéves tervünkben. Pártunk XI. kongresszusa mélyen elemezte helyzetünket, fejlődésünk perspektíváit. A kongresszus leszögezte, hogy „jövő eredményeink legfőbb biztosítéka a szocialista országoknak a marxizmus— leninizmus elvein alapuló összeforrottsága, összehangolt nemzetközi fellépése. Ennek tudatában erősítjük testvéri kapcsolatainkat, együttműködésünket és egységünket a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával.”16 A kongresszus határozatai nyomán intézkedések történtek munkánk minden területén történő javítására, termelésünk hatékonyságának növelésére. Az MSZMP KB 1977. október 20-i határozatában népgazdaságunk jelenlegi és várható világgazdasági feltételeinek elemzése alapján meghatározta hosszú távú külgazdasági politikánk és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit, valamint az ezek érvényesítéséhez szükséges teendőket. A határozatnak megfelelően fokozzuk bekapcsolódásunkat a szocialista gazdasági integrációba, s a termelési struktúra gyorsított átalakításával igyekszünk eleget tenni azoknak az új, magasabb követelményeknek, amelyek az utóbbi években mind tőkés, mind szocialista viszonylatban jelentkeznek. Jelentős intézkedések történtek az anyag, az energia, a munkaerő takarékosabb felhasználására, a minőség javítására, a gazdaságosság fokozására, szűkös nyersanyag- és energiaforrásaink fokozott kihasználására. Magyarország a kedvezőtlenebbé vált külső gazdasági feltételek ellenére előrehalad. Népünk erőfeszítései mellett ezt rendszerünk és a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködésünk teszi lehetővé. Erőforrásaink jobb, hatékonyabb kihasználását segítjük elő, ha továbbra is figyelembe vesszük a külgazdasági feltételek, köztük a nemzetközi erőviszonyokat meghatározó tényezők konzekvenciáit.

Problemi i protyivorecsija ekonomicseszkovo razvityija kapitalisztyicseszkih sztran v 70-e gödi. Insztitut Ekonomiki Bolgarszkoj Akademü Nauk, Veliko-Türnovo 1978. 4—5.1.

2 Források: MEIMO, 1977. 5. sz. 80. 1; 8. sz. 38. és 41. 1.; Magyar Statisztikai Zsebkönyv, KSH Budapest 1978. 47.1.

3 MEIMO, 1977. 8. sz. 37.1.

1 Polityicseszkaja Ekonomija Szovremennovo Monopolisztyicseszkovo Kapitalizma. 64. 1. és UN Statistical Yearbook 1976. New York 1977. 55.1. adatai alapján saját számítások.

104