Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)

1978 / 3. szám - VITA - Palánkai Tibor: A gazdasági erőviszonyok értelmezése és szerepe a nemzetközi erőviszonyok rendszerében

rányát. Sajátos nemzetközi munkamegosztást kényszerített a világra, s a szabadkereskedelem elterjesztésével a tőkés világpiac működését is meghatározta. A második világháború után a tőkés világgazdaságban ilyen domináns szerepet játszott az Egyesült Államok. Az USA a második világháborút követően jelentős terheket vállalt magára a tőkés rendszer konszolidálásában, a tőkés gazdaságok rekonstrukciójában, de egyúttal a tőkés világgazdaság arculatát, intézményeit és mechanizmusait igyekezett a saját érdekeinek megfelelően formálni (pl. Nemzetközi Valuta Alap). Ebben felhasználta gazdasági erejének közvetlen érvényesítését, nemzetközi monopóliumainak a terjeszkedését, a dollár kulcsvaluta szerepét stb.

A szocializmus előretörése mellett az elmúlt évtizedekben a nemzetközi erőviszonyok szempontjából a másik jelentős fejlemény a gyarmati rendszerek felbomlása volt. A politikai függetlenség kivívása messzemenően befolyásolta a tőkés világgazdaság szerkezetét, a függésben tartás és kizsákmányolás nyílt formáit a fejlett tőkés országok a burkoltabb, neokolonialista módszerekkel váltották fel. A gazdasági függetlenség előtérbe kerülésével a tőkés világgazdaságban újabb nagy jelentőségű változások körvonalazódnak. S ebben is az erőviszony-változásoknak van elsődleges szerepük. A fejlődő országok kollektív fellépéssel, a szocialista országok támogatása mellett olyan helyzetet teremtettek, amely reálissá tette az ún. új világgazdasági rend követelését. Az új világ- gazdasági rend követelésében kifejeződnek a fejlődő országok sajátos fejlődési érdekei, joguk nemzeti erőforrásaikhoz. Alapvető változásokat követelnek a tőkés nemzetközi munkamegosztás rendszerében és a tőkés világpiac mechanizmusaiban.

Jelentősebb erőviszony-változások következtek be a fejlett tőkés világon belül is. Az utóbbi évekre minden tekintetben mérséklődött az Egyesült Államok dominanciája, Nyugat-Európa és Japán gazdasági és politikai erőközponttá vált. Ez a folyamat érintette a tőkés világpiac helyzetét, a versenypozíciókat, és mindinkább aláásta azt a tőkés nemzetközi pénzügyi rendszert, amely a második világháborút kővető évek erőviszonyait fejezte ki.

A világgazdaság szempontjából új helyzetet teremtett az utóbbi években kibontakozott nyersanyag- és energiaválság is. Ez egyrészt kifejezője a megváltozott erőviszonyoknak, de maga is hozzájárult a nemzetközi erőviszonyok módosulásához. A tőkés világgazdaság strukturális válságának sokrétű hatásait nem célunk itt bemutatni. Egyelőre az új erőviszony-helyzet valamennyi következménye is felmérhetetlen. Az azonban világos, hogy hatása kiterjed a világgazdaság működési mechanizmusaira és szerkezetére is, és nagyban hozzájárul a nemzetközi gazdasági kapcsolatok politizálódásához. 1 2 * 4

1 J. Harsányt: Measurement of social power, opportunity costs and the theory of two-person bargaining games. Behavioral Science, 1962. 7. köt.

2 E. Preiser: Property and power in the theory of distribution. International Economic Papers, 1952. 2. sz.

* J. K. Galbraith: The New Industrial State. Hamilton, 1967.

4 F. Perroux: The domination effect and modern economic theory. Social Research, 1950. 17. köt.

92