Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 3. szám - Ustor Endre: Magyarország konzuli szerződései és az egyenlő elbánás
konzulátus létesítéséhez, feltételezve, hogy ezt más államnak is megengedték. Mivel a konzulátus létesítéséhez való hozzájárulás a fogadó állam szuverén elhatározásától függ, a hozzájárulás megadása kedvezmény. Ha az állam ennek a kedvezménynek a megadását attól teszi függővé, hogy más államnak is megadta-e, akkor ez a kikötés a legnagyobb kedvezmény kikötése, akkor is, ha ez a kifejezés ezekben a rendelkezésekben általában nem használatos. Váltogatok a szabályozásban Szerződéseink a konzuli hivatalok létesítésére vonatkozó legnagyobb kedvezményt kétféleképpen fogalmazzák meg. Az egyik változat szerint a szerződő államok kölcsönösen biztosítják egymásnak a konzulátusok létesítésének jogát, de fenntartják maguknak, hogy egyes városokat az általános engedély alól kifejezetten kivonjanak, feltéve, hogy ezeken a helyeken más államoknak sem engedik meg konzulátusok létesítését. A másik és egyszerűbb formula az, hogy a konzuli hivatalok létesítéséhez csak azokban a helységekben járulnak hozzá, amelyekben más államoknak is lehetővé teszik. Az első formulára példa az Olaszországgal 1874. május 15-én kötött „consulsági egyezmény” 1. cikke: „A magas szerződő felek mindegyikének jogában álland főconsulokat, consulokat, al- consulokat és consult ügynököket rendelni a másik fél kikötőibe és kereskedő városaiba. Fenntartják mindazonáltal maguknak a jogot kijelölhetni azon helyeket, melyeket kiveendőknek találnak; de e kivétel a szerződő felek egyike irányában csakis úgy alkalmazható, ha minden más hatalom irányában is egyaránt alkalmaztatik.” (1875: XIII. te.)7 A másodikra példa a Svédországgal 1928. november 8-án kötött kereskedelmi és hajózási egyezmény 13. cikkének (1) bekezdése: „ A Szerződő Felek kölcsönösen elismerik egymás azon jogát, hogy konzuli képviselőket nevezzenek ki a másik fél mindama kikötőibe és helyeire, ahol a konzuli képviselők kinevezésének joga valamely harmadik Fiatalomnak megadatott.” (1929. évi 1750. ME. sz■ rendelet.)** A két formula közötti különbség nemcsak stílusbeli, mert az első több jogot ad, pmint a második. b) A konzuli kiváltságok és mentességek A konzuli kiváltságok és mentességek a legnagyobb kedvezmény kikötésének hagyományos területei. A múlt században és még századunk első felében is az a nézet volt az uralkodó, hogy a konzulok csak akkor részesülnek több kedvezményben, mint az ország területén letelepedett idegenek, ha a fogadó állam ezt számukra biztosítja. Mivel a konzulok kiváltságaira és mentességeire nem alakult ki egységes szokásjogi szabály, egyenlő elbánásukat a legnagyobb kedvezmény kikötése biztosította. Ezt számos szerződésünk feltétel nélküli formában, mindkét szerződő fél részére azonos módon tette. A feltétel nélküli kétoldalú klauzulák Ezek példája az Egyesült Államokkal 1925. július 24-én kötött szerződés 14. cikke: ,,A Magas Szerződő Felek mindegyikének konzuli tisztviselői — hivatalos működésük 75
