Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Morse, Edward I.: Modernizálás és a nemzetközi kapcsolatok átalakulása
gci kizárólag a nemzeti államok voltak, a hatalmi egyensúlyra alapozott diplomácia kivehetőbben működött, mint az összehasonlíthatatlanul nagyobb számú és heterogénebb szereplő gárdát felmutató mai nemzetközi rendszerben. Az a tény, hogy a hatalmi egyensúly diplomáciájának fő instrumentuma, a szövetségi rendszer nem veszített jelentőségéből, hanem fontossága talán még fokozódott is, a szóban forgó koncepció változatlan érvényessége mellett szól. Számos politikai szakértő — s ezzel a szerző is tisztában van — a nixoni—kissingeri külpolitikában éppen a hatalmi egyensúly diplomáciájának újjászületését látta. Az „interdependencia-iskola” ismert paradigmái tükröződnek a szerző azon megállapításaiban, miszerint a hatalom forrásai közül a katonai erő'csökkenő fontosságú és hasznosságit tényezővé Valtymikozben maga"a hatalom is összetettebb, heterogénebb lellégű lett; hogy a gazdaságf biztonság elérését célzó nemzeti törekvések éppen olyan heves konfliktusok kialakulásához" _vezethetnek, m int a katonai biztonságra való törekvés; hogy a különféle funkcionális rendszerek (ke- reskedelem, pénzügyek, katonai biztonság stb.) növekvő mértékben összefonódnak az államközi kapcsolatokban és mind gyakoribbak az „árukapcsolásos” tárgyalási módszerek (linkage politics). A könyv természetesen nem marxista beállítottságú. A szerző tisztában van a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó legfontosabb marxista-leninista tételekkel, külön fejezetrészben foglalkozik velük, de az elemzés egésze azt sugallja, hogy döntő részükben nem fogadja el azokat. Az elemzés teljesen nélkülözi az osztályszempontokat. Az államok külpolitikai viselkedésének változásait és a nemzetközi kapcsolatok átalakulását a szerző szerint főként technikai-gazdaság ijeilegű változások, a modernizálódás idézi elő. Az elemzési módszerből következik azután, hegy a nemzetközi kapcsolatok XX. századbeli átalakulásában nem tükröződik a két eltérő társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus szembenállása, a szocialista világrendszer kifejlődése. A tanulmány ezért összehasonlít- hatatlanabbul alkalmasabb a fejlett tőkés államok egymás közötti kapcsolataiban bekövetkezett kétségtelen változások bemutatására, mint a nemzetközi kapcsolatok globális rendszerében beállott radikális változásokéra. összegezve: a könyv a maga szemléleti rendszerében, itt-ott előforduló túlzásai és leegyszerűsítései ellenére magas színvonalú tudományos mű, amelyet nagy haszonnal forgathatnak a nemzetközi kapcsolatok elméleti kérdései iránt érdeklődő olvasók. Dobosi István 130
