Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1977.július-1978.április)
A két fél véleményt cserélt az európai helyzetről és a belgrádi találkozóról. Azt kívánják, hogy a belgrádi találkozó a Helsinkiben meghatározott céloknak megfelelően konstruktívan járuljon hozzá kontinensünkön a biztonság és együttműködés erősítéséhez, a záróokmány ösz- szes ajánlásai maradéktalan végrehajtásának meggyorsításához. A belga és a magyar külügyminiszter szükségesnek tartja, hogy a politikai enyhülés katonai enyhülést célzó intézkedésekkel egészüljön ki. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a stratégiai fegyverzet korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai megbeszéléseknek, továbbá a bécsi tárgyalásoknak, amelyek a fegyveres erők és a fegyverzetek Közép-Európában való kölcsönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről folynak. Kifejezték reményüket, hogy ezek a tárgyalások mielőbb kielégítő eredményre vezetnek. Síkraszálltak a nukleáris fegyverek elterjedését megtiltó megállapodás minden pontjának végrehajtásáért. A két fél úgy véli, hogy a leszerelési világértekezlet összehívása a fegyverzettel és a fegyveres erőkkel rendelkező államok — beleértve valamennyi nukleáris hatalmat — részvételével, jelentősen hozzájárulna a leszerelés előmozdításához. Ezen értekezlet összehívását gondosan elő kell készíteni. Ezzel összefüggésben fontos állomásnak tekintik az ENSZ közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakát. A két miniszter ugyancsak megvitatta a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi gazdasági kérdéseket, s a kelet—nyugati gazdasági együttműködés fejlesztésének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatai rendezésének időszerű problémáit. A külügyminiszterek egyetértettek olyan nemzetközi gazdasági rend megteremtésének szükségességével, amely elősegíti az államok közötti gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös fejlesztését, hozzájárul a fejlődő országok gyors ütemű növekedéséhez, minden érintett állam érdekeinek és egyenlőségének tiszteletben tartása mellett. A két fél véleménycserét folytatott a közel-keleti helyzetről. Ismételten megerősítették, hogy a konfliktus igazságos és tartós rendezésének a Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határozatain, továbbá a palesztin nép törvényes, nemzeti jogainak elismerésén kell alapulnia, beleértve az önrendelkezési jogot is. A felek véleményt cseréltek az afrikai helyzetről. Úgy vélik, hogy az afrikai államoknak békés úton kell rendezniük a vitás kérdéseket, területi sérthetetlenségük és nemzeti szuverenitásuk tiszteletben tartása mellett. Határozottan elítélték az afrikai kontinens déli részén levő fajüldöző rendszereket. Kinyilvánították azon meggyőződésüket, hogy Namíbia és Zimbabwe népei számára végleges megoldás csak egy módon lehetséges: az önrendelkezéshez és a függetlenséghez való joguk haladéktalan elismerésével. Púja Frigyes magyar külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Henri Simonét belga külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. MNK KÜM L. (A közlemény szövegét az első három bekezdés kivételével a Népszabadság, 1978. február 9. száma közölte.) 118
