Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események kapcsán (1977.július-1978.április)
helyzet kérdései állottak. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy fontos feladatnak tekinti az enyhülés megszilárdítását, az ennek útjában álló akadályok leküzdését, s a politikai enyhülés kiegészítését konkrét leszerelési intézkedésekkel. Arra törekszenek, hogy a belgrádi találkozó konstruktív eredményre vezessen és hozzájáruljon a helsinki záróokmány hiánytalan végrehajtásának meggyorsításához, a biztonság és együttműködés erősítéséhez. A tárgyalások megmutatták, hogy a megvitatott nemzetközi kérdésekben a két kormány azonos vagy egymáshoz közelálló nézeteket vall. Púja Frigyes meghívta Karin Sódert, hogy tegyen hivatalos látogatást Magyarországon. A svéd külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. (Népszabadság, 1977. november 11.) KÖZÖS KÖZLEMÉNY LOSONCZI PÁLNAK, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA ELNÖKÉNEK MEXIKÓI HIVATALOS LÁTOGATÁSÁRÓL Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Jose Lopez Portillónak, a Mexikói Egyesült Államok elnökének a meghívására 1977. november 9. és 14. között hivatalos látogatást tett Mexikóban. A hivatalos tárgyalásokon a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a Mexikói Egyesült Államok elnöke széles körű és gyümölcsöző eszmecserét folytatott. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, különös figyelmet fordítottak a világ békéjét és biztonságát érintő kérdésekre. Ismételten kifejezték országaik eltökéltségét, hogy továbbra is segítik az enyhülés megszilárdítását, az általános és teljes leszerelést, valamint a világbékét veszélyeztető konfliktusok tényleges és tartós megoldását. Nagy fontosságot tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szervezete erősítésének. Ismételten kijelentették, hogy kormányuk teljes mértékben támogatja a világszervezet alapokmányának elveit és arra törekszik, hogy az államok között minél teljesebb megértés és egyetértés alakuljon ki. Aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a világgazdasági helyzet nehézségeinek következményei számos országot sújtanak, különösen a kevésbé fejlett országokat, amelyeknek ugyanakkor népük társadalmi és gazdasági fejlődésének történelmi feladatát is végre kell hajtani. Mindkét elnök kifejezte meggyőződését, hogy szükséges a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és méltányos rendezése, amely a szuverén egyenlőségen, az államok közötti gazdasági kapcsolatokon, a belügyekbe való be nem avatkozáson, az együttműködésen és kölcsönös előnyökön alapul. Egyetértettek abban, hogy az igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok csak valamennyi állam érdekeinek figyelembevételével teremthetők meg. Szükségesnek ítélték, hogy e törekvéseikben nagy figyelmet szenteljenek a fejlődő országok problémáinak, különös tekintettel gazdasági függetlenségük kivívására, fejlődésük meggyorsítására. Kinyilvánították, hogy e célok eléréséhez elengedhetetlennek tartják a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását. Kifejezésre juttatták, hogy kormányuk támogatja a gyarmatosítás és a neokolonializmus különböző formáinak megszüntetésére irányuló törekvéseket, s az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyarmatosítás felszámolását célzó tevékenységét. Ismételten kinyilvánították, hogy a leghatározottabban elítélik a faji diszkrimináció minden 107
