Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Iszraeljan, V. I.: Az emberiség fontos feladata
minden lehetőséget igyekeznek felhasználni e nagy cél előmozdítása érdekében. Ilyen lehetőséget látunk azokban a konkrét részleges intézkedésekben, amelyek a meglevő fegyverzetek különböző fajtáinak betiltására, megsemmisítésére vagy korlátozására vonatkoznak, ilyen a földgolyó bizonyos régióinak és körzeteinek a fegyverkezési versenyből való kizárását célozzák és néhány más intézkedésben. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország számos konstruktív kezdeményezést tett annak érdekében, hogy felkutassák az ilyen intézkedések megvalósításának gyakorlati lehetőségeit. Ha egyik vagy másik időszakban ez vagy az a kérdés egészében megoldhatatlannak bizonyult, akkor ezek az országok síkraszálltak a részleges megoldásért, vagy más megközelítéseket kerestek, figyelembe véve más országok álláspontjait. Ez a gyakorlat teljes mértékben helyesnek bizonyult. A leszerelési tárgyalásokat negatívan befolyásolják az új típusú fegyverfajták, köztük a tömegpusztító fegyverek létrehozására irányuló nyugati tervek, így a neutron- bombára vonatkozó amerikai tervek. L. I. Brezsnyev a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1978. február 28-i ülésén kijelentette, hogy a neutronfegyver gyártására és Európában való elhelyezésére vonatkozó tervek megvalósítására, amit az Egyesült Államok katonai körei szorgalmaznak, rendkívül megnehezítené a helyzetet. Ezek a tervek joggal értékelhetők így, hogy a fegyverkezési hajsza új fordulóját kívánják kiváltani. Mint ismeretes, az erőpolitikára való támaszkodás nem biztosíthatja a békét és a nemzetközi biztonságot. A történelem nemegyszer bizonyította, hogy az akció ellenakciót vált ki. Ha az egyik félnél megjelenik egy új típusú fegyver, ez elkerülhetetlenül oda vezet, hogy a másiknál is megjelenik ugyanaz, vagy egy még tökéletesebb. A fegyverkezési hajsza egyetlen ország, egyetlen országcsoport számára sem garantálja a biztonságot. C. Yost ismert amerikai tudós és diplomata 1977 februárjában a Christian Science Monitor c. lapban rámutatott, hogy semmiféle új fegyverrendszer, amelyet kifejlesztenek vagy létrehoznak — nukleáris, interkontinentális rakéták, szárnyas rakéták, mozgatható rakéták stb. —, nem eredményez új fölényt, hanem a korábbiaknál is nagyobb mértékben fokozza a bizonytalanságot. A modern fegyverek tökéletesítése, az újabb típusú és tömegpusztító fegyver- rendszerek létrehozása irányában tett minden új lépéssel fokozódik a világban a bizonytalanság, és a háború veszélye. Az amerikai fegyverzetellenőrzés és leszerelési ügynökség jelentése is elismeri, hogy az Egyesült Államok által kifejlesztett neutronbomba tovább növelheti az atomháború kirobbanásának veszélyét. A szocialista országok határozottan szembeszállnak ezzel a perspektívával. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország 1978. március 9-én a genfi leszerelési bizottságban konkrét javaslatot tett a nukleáris neutronfegyver gyártásának, felhalmozásának, elterjesztésének és alkalmazásának betiltására. Az erre vonatkozó szerződéstervezet kifejezi azt az alapvető érdekeltséget, hogy megakadályozzák a modern tudomány és technika eredményeinek felhasználását az új típusú tömeg- pusztító fegyverek kifejlesztésére és gyártására; hangsúlyozza a fegyverkezési hajsza megszüntetésének szükségességét, különösen a tömegpusztító eszközök vonatkozásában; figyelmeztet arra a veszélyre, amelyet a nukleáris neutronfegyver jelent a népek 67
