Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - Tóth János: A szocialista országok közeledése
nemzet érdekeinek figyelembevételével, annak minél teljesebb megvalósítása érdekében történik. Ebben az összefüggésben a szocialista országok együttműködésének fejlődése azonosítható a közeledésükkel. A tudományos irodalomban gyakran váltakozva használják a szocialista országok, államok, illetve szocialista nemzetek közeledésének fogalmát. A szocialista országok közeledése minden esetben a szocialista nemzetek közeledését is jelenti, ugyanis a nemzetek kapcsolatai, adott esetben közeledésük, a szuverén szocialista államok közötti kapcsolatokon keresztül valósul meg. Térjünk vissza korábbi kérdésünkre; miért került a közeledés kérdéskomplexuma a hetvenes évek elején ismételten előtérbe? A fejlett szocialista társadalom építése minőségileg új szakasz a szocialista építőmunkában. De nem csupán a szocialista építés belső viszonyait, feladatait, követelményeit tekintve új szakasz ez, hanem egyben a szocialista országok közötti kapcsolatok és együttműködés vonatkozásában is az. A termelőerők dinamikus fejlődésével, társadalmi életünk egészében a szocialista viszonyok uralkodóvá válásával egyre gazdagabb formában és tartalomban bontakozik ki a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés is. Elegendő arra utalnunk, hogy ebben az időszakban került napirendre a KGST mechanizmusának további tökéletesítése, a Komplex Program kidolgozása és elfogadása vált rendszeressé, a testvérpártok központi bizottságai ideológiai és külügyi titkárainak találkozói és említhenénk számos további konkrét intézkedést. Mindezek meggyőzően érzékeltetik, hogy ebben az időszakban már a többoldalú kapcsolatoknak és együttműködésnek egy minőségileg új, magasabb szintű mechanizmusával vagy legalábbis annak kialakulási folyamatával van dolgunk. Az egyes szocialista országok fejlődése, erősödése, felvirágzása és a szocialista közösség egysége, ereje, összeforrottsága közötti szoros kölcsönhatás, dialektikus viszony sok vonatkozásban mennyiségileg is kimutatható. Következésképpen az együttműködés kiszélesedése és elmélyülése szükségessé teszi a szocialista országok politikai vezetése számára, hogy a közeledés kérdéskomplexumát a tudományos kutatás, elemzés és prognosztizálás tárgyává tegye. Szükséges, hogy a tudományos kutatás és elemzés megállapításaira támaszkodva, a lényeges összefüggéseket, törvényszerűségeket felismerve, azokat tudatosan alkalmazhassuk politikánk alakításánál, s hogy azokra támaszkodva magabiztosan és tudatosan előre láttassuk szocialista társadalmunk és szélesebb közösségünk fejlődésének irányát, formáját, dinamikáját, kölcsönhatásait. Csak ez teszi lehetővé, hogy megalapozottan vetítsük előre fejlődésünk várható eredményeit és egyben újabb ellentmondásait. Csak így válik lehetővé, hogy a testvérpártok vezetésével az egyes szocialista országok a leghatékonyabban hasznosítsák a szocializmus erőforrásait a programokban megfogalmazott célok minél teljesebb megvalósítása érdekében. Ez az alapvető oka annak, hogy a közeledés kérdéskomplexuma a politikai és a tudományos érdeklődés előterébe került. A közeledés nemcsak törvényszerű, de történelmi folyamat is. Feltételei akkor teremtődnek meg, amikor a szocializmus kilép egyetlen ország kereteiből és világrendszerré válik. Ugyanakkor a közeledés törvényszerűségként csak azt követően érvényesülhet, 17
