Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 2. szám - Puja Frigyes: Afrikai tapasztalatok
PÚJA FRIGYES Afrikai tapasztalatok Fekete-Afrikában az elmúlt néhány évben olyan események mentek végbe, amelyek méltán keltették fel a különböző országok kormányainak figyelmét, a nemzetközi közvélemény érdeklődését. Az afrikai kontinens ma történelmi jelentőségű fejlemények színhelye. I. Afrika legtöbb országa a hetvenes évek közepére elnyerte politikai függedenségét. A mai napig Fekete-Afrika 42 országa vált függetlenné. A független státus, az önálló, szuverén állami lét keretében a legtöbb afrikai ország vezetői politikai tekintetben lényegében saját akaratuk szerint cselekedhetnek, bár számos ország esetében még nem teljes a politikai függedenség, mert azt az imperialista és más tőkésországokhoz fűződő régi és új kötelékek korlátozzák. A politikai függetlenség természetesen nem választható el a gazdaságitól. A felszabadult afrikai országok nagyobb része gazdaságilag még sokban függ a tőkés hatalmaktól. Fekete-Afrika országainak egy része a kapitalizmus útját választotta, más része a nem kapitalista fejlődés útjára lépett. Tagadhatatlan, hogy a fekete-afrikai országok egy részében a tőkés termelési rend eresztett gyökeret. A fejlődő országok azon vezetői azonban, akik őszintén szolgálni akarják népeik érdekeit, előbb-utóbb arra a következtetésre jutnak, hogy a tőkés fejlődés nem oldhatja meg alapvető gazdasági, társadalmi problémáikat, sőt új kizsákmányoló osztály, a nemzeti burzsoázia kialakulásához vezet, s a nép nyomora, kizsákmányolása megmarad. Rájönnek arra, hogy a nemzeti burzsoázia előbb-utóbb szövetkezik a nagy nemzetközi monopóliumokkal, s azok szálláscsinálója lesz. Következésképp a tőkés fejlődés útját választó ország népe szinte törvényszerűen az új gyarmatosítás jármába kerül. A haladó afrikai vezetőknek tapasztalniuk kellett azt is, hogy országuk égető problémái csak a gazdaság, a társadalom olyan átalakításával oldhatók meg, amelyek meg-
