Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Magyar-angol kerekasztal-konferencia
egyetértés alakult ki abban, hogy sem Kelet-Európa, sem Nyugat-Európa nem érdekelt a másik fél gazdasági nehézségeinek növekedésében. Végül a küldöttségek vezetői rövid tájékoztatót adtak országaik belpolitikai helyzetéről. A brit küldöttség vezetője többek között rámutatott, hogy Angliában a gazdasági nehézségek mellett éles politikai problémák is vannak. A kormány és a szakszervezetek között nincs meg a szükséges összhang, élesen vetődik fel az ír, a skót és a walesi kérdés, egyre égetőbbé válik a parlament reformja és az írott alkotmány kidolgozása, növekvő gondokat okoz a fasiszta és fajüldöző erők térhódítása. Hangsúlyozta, hogy Anglia törekszik e problémák megoldására. A magyar küldöttség vezetője utalt arra, hogy Magyarországnak nincsenek olyan természetű gondjai, mint Angliának, de helyzete egyáltalán nem könnyű. Gazdaságpolitikájában nagy erőfeszítéseket kell tennie, hogy elérje a kitűzött célokat. * A magyar—angol kerekasztal-konferencia óta eltelt idő távlatából is megállapítható, hogy szükség van ilyen eszmecserékre. A kerekasztal-konferenciát kétoldalú kapcsolataink jelentős eseményeként értékeljük, amely az eddigi esetleges, főleg gazdasági szakértői találkozókat is új dimenzióba állította. A véleménycseréknek állandósuló keretet adott és azok tartalmának komplex jelleget kölcsönzött. Ily módon a magyar—angol kerekasztal-konferencia más hasonló konferenciák szintjére emelte a kétoldalú eszmecseréket. A konferencia jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy jobban megismerjük egymást és egymás nézeteit fontos kérdésekben. Elősegítette azt is, hogy reálisabban nézzünk a nemzetközi enyhülés, az európai biztonság és együttműködés, a magyar—angol kapcsolatok bonyolult kérdéseire. Valószínű, hogy a politikai eszmecsere még tartalmasabb és világosabb lett volna, ha a problémákat és a feladatokat mindkét fél koncepcionálisan közelítette volna meg, mert a részkérdésekben folytatott véleménycsere az általánosabb háttérben jobban elhelyezhető. Elkerülhető lett volna, hogy ne tisztázódjék valamelyik fél felfogása olyan fontos kérdésben, mint a nemzetközi enyhülés perspektivikus értelmezése, az európai biztonság és együttműködés jövője, illetve politikai stratégiája, a KGST és az EK kapcsolatának politikai értékelése stb. A gazdasági kérdésekben mindkét fél kiforrottabb koncepciókat és nézeteket képviselt, illetve vetett össze. Ezért a gazdasági munkabizottság eredményei markánsabbak és világosabbak is. Mindkét szekció munkájának alapján megállapítható, hogy a nemzetközi enyhülés, az európai biztonság és együttműködés politikája nehéz és bonyolult szakaszban van. A magyar—brit kapcsolatok fejlesztése sem könnyű. Megállapítható, hogy nézeteink sok fontos kérdésben nem egyeznek, s közelítésük legalábbis a közeljövőben rendkívül nehezen érhető el. Ugyanakkor mindkét fél — ha nem is egyenlő mértékben és egyformán — a nemzetközi enyhülés folytatására, az európai biztonság és együttműködés erősítésére, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére törekszik. Az első ilyen jellegű magyar—angol kerekasztal-konferenciát a nemzetközi enyhülés, az eutópai biztonság és együttműködés, a magyar—brit kapcsolatok fejlődése és érdeke hívta életre, s a rendezvény jövője is a kapcsolatok fejlődésétől függ. Sütő Ottó 137
