Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - SZEMLE - Köves Vince: Leszerelési kérdések az ENSZ Közgyűlésének 31. ülésszakán
Az elfogadott határozat a Közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakát 1978 május—júniusra hívta össze. 54 tagú előkészítő bizottságot állít fel, amelynek tagjait az arányos földrajzi elosztás elve alapján a Közgyűlés elnöke jelöli ki. Az előkészítő bizottság feladata: terjesszen a Közgyűlés 32. ülésszaka elé megfelelő ajánlásokat. A határozat felkéri a tagállamokat, hogy 1977 áprilisának közepéig közöljék az ENSZ főtitkárával a rendkívüli ülésszakkal kapcsolatos véleményüket, javaslataikat. Végül a határozat intézkedik arról, hogy a rendkívüli ülésszak kérdését tűzzék a Közgyűlés 1977. évi ülésszakának napirendjére. A rendkívüli ülésszak előkészítése igen bonyolult, sokrétű feladat. Az ülésszak érinteni fogja nemcsak a leszerelési problémakör főbb kérdéseit — köztük a nukleáris leszerelést —, hanem a különböző leszerelési fórumokat is. Ismeretes, hogy jelenleg bilaterális, regionális és multilaterális fórumokon folynak leszerelési tárgyalások (SALT, a Bécsben folyó közép-európai fegyverzet- és haderőcsökkentési tárgyalások, a genfi Leszerelési Bizottság). E fórumok közül egyedül a genfi Leszerelési Bizottság kapcsolódik közvetve az ENSZ-hez, bár nem az ENSZ szerve. Várható, hogy a fejlődő és el nem kötelezett országok az ENSZ-nek az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet kívánnak adni a leszerelési tárgyalásokon. A nukleáris leszerelés A Közgyűlés 1976. évi ülésszakán a nukleáris leszerelés témái közüla föld alatti nukleáris fegyverkísérletek betiltása kapta a legnagyobb hangsúlyt. Ismeteres, hogy az 1963. évi részleges atomcsendszerződés, amelynek a nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmak közül a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tagja, tiltja a nukleáris fegyverkísérleteket a légkörben, a világűrben és víz alatt. A tilalom kiterjesztése a föld alatti nukleáris kísérletekre tehát a teljes atomcsend megteremtését jelentené. Ez rendkívül fontos lépés lenne a nukleáris leszerelés felé vezető úton, mivel nyilvánvaló a föld alatti nukleáris kísérletek szerepe a nukleáris fegyverek továbbfejlesztésében. Ez a felismerés játszik szerepet abban, hogy ez a téma már az ötvenes évek közepétől szerepel az ENSZ Közgyűlés és a genfi Leszerelési Bizottság napirendjén. A Szovjetunió a Közgyűlés 1975. évi ülésszakán átfogó szerződés-tervezetet terjesztett elő a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános tilalmáról. A vitában a kérdést a felszólalók különböző módon közelítették meg. Az államok egy csoportja — a Szovjetunió és a szocialista országok, valamint számos más állam küldöttsége — úgy vélte, hogy a tilalom akkor lenne valóban teljes és általános, ha abban részt vesz minden nukleáris fegyverrel rendelkező hatalom, függetlenül attól, hogy részese vagy sem a moszkvai részleges atomcsendszerződés, vagy az atomsorompó- szerződésnek. Az államok egy másik csoportja — az el nem kötelezett országok, és több nyugat-európai állam is (köztük néhány a NATO tagja) — nem vitatta minden nukleáris fegyverrel rendelkező hatalom részvételének fontosságát a teljes atomcsend megvalósításához, de úgy vélte, hogy az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és a Szovjetuniót 75
