Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Az első magyar-szovjet barátsági szerződés 30. évfordulójára
11. A MOSZKVÁBAN, 1948. ÉVI FEBRUÁR HÓ 18. NAPJÁN ALÁÍRT MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁGI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÉLYNYÚJTÁSI SZERZŐDÉS BECIKKELYEZÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT INDOKLÁSA 1948. március 1. A Minisztertanácsnak 1948. évi február hó 12: napján kelt határozata alapján a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével létesítendő barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződésnek a Magyar Köztársaság részéről való aláírására a Magyar Köztársaság Elnöke Dinnyés Lajos miniszterelnöknek adott felhatalmazást. A szerződést a magyar meghatalmazott Moszkvában, 1948. évi február hó Í8. napján aláírta.' Az alkotmányos szokásoknak megfelelően a megerősítő okiratnak a Magyar Köztársaság Elnöke részéről való kiállítása előtt a szerződés becikkelyezésére a vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek tisztelettel benyújtom. A törvényjavaslat 1. §-a a szerződésnek az ország törvényei közé iktatása iránt rendelkezik. A 2. § a szerződés eredeti magyar és orosz szövegét foglalja magában. A 3. § a törvény hatályba lépésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A szerződés lényeges rendelkezései a következők: A bevezetés felsorolja a szerződő feleket és bizonyos általános elvek kinyilatkozását tartalmazza. Ezekből a kinyilatkozásokból kitűnőleg a szerződést egyrészről a Magyar Köztársaság Elnöke, másrészről a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának Elnöke ama meggondolás alapján létesítette, hogy a magyar nép és a Szovjetunió népei között a jószomszédi viszony, az együttműködés és a barátság megerősítése megfelel e népek létérdekeinek és a legalkalmasabb módon előmozdítja mindkét nép gazdasági fejlődését. Maga a szerződés 6 cikkből áll. Az 1. cikk értelmében a Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy Németország, vagy bármely más, vele közvetlenül vagy akármilyen egyéb formában szövetkezett állam részéről fenyegető támadás megelőzésére minden rendelkezésre álló eszközt együttesen igénybe fognak venni, és a népek békéjének és biztonságának íenntartására irányuló minden nemzetközi akcióban közreműködnek. A 2. cikk szerint abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek egyike háborúba sodródnék a támadó politikájuk felújítását megkísérlő Németországgal, vagy olyan állammal, mely Németországgal együttesen Európában támadó cselekményekben vett részt, vagy bármely más állammal, amely közvetlenül vagy bárminő más formában támadó politika céljára Németországgal szövetkeznék, a másik Magas Szerződő Fél minden rendelkezésére álló eszközzel haladéktalanul katonai és egyéb segítséget nyújt a háborúba sodort Szerződő Félnek. Jelen szerződés megvalósítása összhangban lesz az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elveivel. A 3. cikkben a Szerződő Felek arra kötelezik magukat, hogy nem kötnek olyan szövetséget, illetve nem vesznek részt semmiféle olyan akcióban vagy intézkedésben, mely a másik Szerződő Fél ellen irányul. A 4. cikk előírja a Szerződő Felek tanácskozási kötelezettségét minden olyan fontos nemzetközi kérdésben, mely mindkét ország érdekeit érinti. 116
