Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - Vészi Béla: A politikatudomány időszerűsége és a szocializmus építésének feladatai
cialista demokrácia megvalósulása természetesen folyamat, amely a maga gazdagságában fokozatosan, az objektív és szubjektív feltételek megteremtésének mértékében bontakozik ki. A folyamat általános iránya világos. E folyamat tudatos segítése és maradéktalan kibontakoztatása a fejlett szocialista társadalom felépítésének és funkcionálásának időszakában időszerűbb, mint korábban volt. Ez teljesen érthető. Hiszen ebben az időszakban már kialakultak és megerősödtek társadalmunk szocialista alapjai, vonásai. Szocialista társadalmunk egyre inkább kibontakoztathatja a benne rejlő lehetőségeket, és az előttünk álló időszakban a társadalom élete minden szférájának átfogó, harmonikus, arányos, tudatos és tervszerű fejlesztését kell megoldanunk. Ügy, ahogyan azt pártunk legutóbbi, XI. kongresszusának programnyilatkozata megjelöli számunkra. Ilyen körülmények között a jelen időszakban még aktuálisabbá váltak azok a kérdések, amelyeket csaknem öt évvel ezelőtti vitánkban is feltettünk. Vajon kihasználunk-e minden lehetőséget a szocializmus társadalmipolitikai folyamatainak tudományos elemzésében a társadalompolitikai döntések jobb megalapozása, a szocialista tartalmú politikai tudat, közgondolkodás fejlesztése érdekében? Akkori vitázóink kifejezték azt a reményüket és várakozásukat, hogy az objektív szükségletek és a megvalósulás érlelődő lehetőségei egyre inkább kikényszerítik az új megoldásokat a politika tudományának magasabb szintű művelése és oktatása céljából. A várakozások nem voltak hiábavalóak. A megért társadalmi-politikai szükségletek utat törnek és nyitnak a tudományos kutatásban, és új tudomány- politikai, szervezeti intézkedéseket is eredményeznek a tudományos kutatások irányának kialakítása, anyagi és szellemi feltételeinek biztosítása és fejlesztése érdekében. Elmondható, hogy a korábbi időszakhoz képest bizonyos értelemben és mértékig előreléptünk a politikai folyamatok kutatásában, valamint a politikát közvetlenül meghatározó, befolyásoló társadalmi viszonyok törvényszerűségeinek feltárásában. Történt némi haladás a politikatudomány sajátos fogalomrendszerének kimunkálása területén. Elég annyit mondani erről, hogy a politikatudomány önálló tudományos diszciplínaként való kezelését az teheti és teszi is majd megalapozottá, ha e tudományág képviselői a marxizmus—leninizmus eddig feltárt társadalomelméleti és közvetlenül politikai tartalmakat magukba foglaló kategóriáit, fogalomrendszerét tovább bővítik, fejlesztik, lehetővé téve használt fogalmaink egységes értelmezését, a politikai folyamatok tudományos vizsgálatában való felhasználását, azok lényegi összefüggéseinek feltárását. A politikatudomány kialakulásának folyamatát jellemzi, hogy ennek során ma már egyre csökken azok száma, akik — különböző meggondolásokból — ellenzik a polgárjog megadását e tudományág számára. Jelenlegi vitáinkban már inkább e tudományos diszciplína tárgyának, elnevezésének, kutatási területeinek pontosabb körülhatárolásáról, más tudományágakhoz, különösen a kapcsolódó tudományágakhoz való viszonyáról és tőlük való elhatárolásáról van szó. A politikatudomány kialakulásának folyamatát jellemzi, hogy ilyen jellegű tudományos munkák, könyvek, tananyagok, publicisztikai írások a felsőfokú tanintézményekben oktatott tantárgyak keretei között vagy azokat szétfeszítve jönnek létre, eleget 59
