Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Vlagyimir Kudrov: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a két szemben álló társadalmi rendszer gazdasági versenye
a létszáma a Szovjetunióban még mindig jóval nagyobb, mint az Egyesült Államokban, az úgynevezett kisgépekkel való felszereltség foka pedig jelentősen alacsonyabb. A Szovjetunió népgazdaságában és iparában az alap jövedelmezőség az Egyesült Államok szintjének körülbelül 90 százaléka. A termelés anyagigényessége meghaladja az amerikai szintet. A nyersanyagok felhasználásának foka — beleértve a hulladékokat — egyenesen arányos a tudományos-műszaki színvonallal, a termelés kultúrájával. Hiszen a termelés általános tudományos-műszaki színvonalát és kulturáltságát egy-két év alatt lehetetlen megváltoztatni. Ezt csak aprólékos és hosszan tartó, szorgalmas munkával lehet elérni. Mennyivel könnyebb az acéltermelést 10 millió tonnával növelni a már ismert technológiával, mint átállítani a kohászatot termikusán megmunkált acélok, ötvözött acélfajták gyártására, bővíteni a választékot és javítani a hengerelt áru minőségét! Könnyebb kétszeresére emelni például az autógumik termelését, mint szintén megkétszerezni kopás- állóságukat ugyanolyan összvolumenű termelés mellett, pedig az utóbbi megoldás kifizetődőbb. Mindez a hagyományokkal, a gyors változtatásokra való képességgel, a termelés kulturáltságával függ össze. „Éppen a kulturáltság kérdését vetem itt fel — írta Lenin az „Inkább kevesebbet, de jobban” című cikkében —, azért, mert ezekben a dolgokban csak azt tekinthetjük elértnek, ami már bekerült a kultúrába, az életbe, a szokásokba.” A hatékonyság fontos mutatója a termelés szerkezete. A kommunizmus anyagiműszaki bázisa létrehozásának jelenlegi feladatai, a tudomány és a technika fejlődésének legújabb tendenciái újabb jelentős, haladó változásokat tesznek szükségessé az ipari és az egész társadalmi termelés ágazati és újratermelési szerkezetében. A szovjet és az amerikai termelés ágazati szerkezetének elemzését nem szabad a makrostruktúra vizsgálatára korlátozni. Gondosan elemezni kell a mikrostruktúrát, vagyis az ágazatokon belüli termelés szerkezetét, ahol fontos változások fedezhetők fel. Az Egyesült Államokkal való összehasonlítás alapján megállapítható, hogy a Szovjetunió ipari termelésének szerkezetét komolyan korszerűsíteni kell úgy, hogy emelkedjen a haladó termelési eljárások részaránya és szélesebb körben alkalmazzák a legújabb technológiai eljárásokat. A szovjet vegyipar szerkezetében például jelentősen növelni kell a műanyagok és műszálak termelésének arányát, a fogyasztási cikkek gyártásának szerkezetében pedig a kiváló minőségű iparcikkek és élelmiszerek részarányát. Különleges szerepet tölt be a korszerűsítés az újratermelés legfontosabb népgazdasági arányainak optimalizálásában, egyebek között a társadalmi termelés két szektora közötti arány kialakításában. Országunk sokszorosan megnövekedett gazdasági potenciálja, a gazdálkodás intenzív módszereire való áttérés (nem utolsósorban néhány termelési erőforrás megcsappanásának hatására), valamint a technika és a technológia tökéletesítésének hatalmas lehetősége a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek fel- használásával objektíve lehetővé teszi, hogy országunk úgy fejlődjön tovább, hogy ne növekedjék a termelési eszközök részaránya a társadalmi össztermékben. Ehhez azonban az előállított gépek és berendezések minőségének javítása szükséges, a nehézipar szer70
