Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Vlagyimir Kudrov: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a két szemben álló társadalmi rendszer gazdasági versenye
A szovjet köztársaság 1920-as külső és belső helyzetét jellemezve Lenin hangsúlyozta: „Olyan helyzetet vívtunk ki magunknak, hogy létezni tudunk a kapitalista hatalmak mellett, amelyek most kénytelenek keieskedelmi kapcsolatokat kialakítani velünk. A harc folyamán kivívtuk magunknak a jogot az önálló létre.”2 Lenin kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szocializmus nemcsak egymás mellett fog létezni a kapitalizmussal, hanem a legrövidebb időn belül kifejleszti saját termelőerőit, túlhaladja a kapitalizmust gazdasági vonatkozásban is. „Olyan gyorsasággal utol fogjuk érni a többi államot, amilyenre azok álmukban sem gondoltak ... — ha a mozgalmat valóban forradalmi páit vezeti —, az ilyen gyorsaságban hiszünk és az ilyen gyorsaságot, ha törik, ha szakad, el fogjuk érni.”3 „Meggyőződésem — állapítja meg Lenin —, hogy a szovjethatalom utoléri és elhagyja a kapitalistákat, és hogy a győzelmünk nemcsak pusztán gazdasági lesz.”4 A világ első szocialista államának vezetői a szocializmus fennállásának első napjaitól kezdve sürgették a kapitalista országok vezető köreit, hogy a kölcsönös kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elveire alapozzák. Ez a kérdés ma sem veszített jelentőségéből, hiszen ez a háború vagy béke alapvető, életbevágó kérdése. Napjainkban azonban a rossz emlékű hidegháború időszakától eltérő, elvileg új módón vetődik fel és oldódik meg. A világ fejlődésének dialektikája ugyanis olyan, hogy a békés egymás mellett élés alternatívája csak az egész emberiségre nézve végzetes harmadik világháború lehet. Lenin többször hangsúlyozta, hogy a szocializmus gazdasági sikereivel, gazdaságának erősítésével gyakorolja a legnagyobb hatást a kapitalista rendszerre. „A gazdasági építőmunka kérdései számunkra rendkívül nagy jelentőségre tesznek szert”5 — írta. Az összes gazdasági feladat közül az első helyre Lenin azt a feladatot helyezte, hogy biztosítani kell a fölényt a kapitalizmus felett a munka termelékenységének területén. I. Történelmileg a két szemben álló társadalmi rendszer gazdasági versenyében három szakasz különböztethető meg: 1. a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól a szocialista világgazdasági rendszer kialakulásáig tartó szakasz, amikor a szocializmust csupán egyetlen ország képviselte, amely minden lehetőt megtett, hogy ne csak fennmaradjon a kapitalista gyűrűben, hanem meg is erősítse a hídfőállást a szocializmus későbbi kiszélesítéséhez és megszilárdításához a világban; 2. a második világháborútól a hatvanas évek végéig tartó szakasz, amikor kialakult, összeforrott és nyilvánvalóvá tette számos előnyét a szocialista világgazdasági rendszer; 3. a jelenlegi szakasz, amely a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején kezdődött. Míg az első két szakaszt a szocializmus fejlődése, a gazdasági kapcsolatok megerősödése jellemezte a szocialista országok között, amelyek állták az imperializmus hatalmas nyomását, beleértve az atomzsarolást, a gazdasági blokádot, sőt a közvetlen katonai fenyegetést, addig a harmadik szakasz elvileg új vonásokkal rendelkezik, amelyek azzal függnek össze, hogy a szocializmus mint társadalmi rendszer végleges győzelmet aratott. 6o
