Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - Tamás Pál: A nemzetközi kapcsolatok szimulációja
lődés, ami a legújabb szimulációs dolgozatok témaválasztásában is tükröződik. Számos játéktlpusú szimulációs megoldást alkalmaznak a külgazdaságpolitikai döntések előkészítésénél, a nemzetközi szervezetek pénzügyi stratégiájának megalapozásánál és a multinacionális társaságok fejlődési lehetőségeinek felmérésénél.11 Néhány szimulációs alapmodell Az alábbiakban vázlatosan bemutatjuk a külpolitikai szimulációs eljárások néhány alap- modelljét. A szimulációs tanulmányok óriási többsége ezeket a modelleket adaptálja specifikus problémák megoldására TEMPER A modell neve a Technological, Economic, Military, Political Evaluation Routine (technológiai, gazdasági, katonai és politikai értékelő program) kifejezés rövidítése. A modellt ismertető publikációk közül a legfontosabb Abt és Gordon munkája.12 A TEMPER a hidegháború szülötte; a benne alkalmazott túlzott leegyszerűsítések és a tényezők prioritási sorrendje inkább az ötvenes, mintsem a hatvanas éveket idézi, pedig az eljárást a hatvanas években dolgozták ki. A nemzeteket olyan, véglegesen aggregált döntéshozó egységekként kezeli, melyeknek célja a politikai, katonai és gazdasági források tényleges és ideálisnak tartott állapota közötti eltérés elfogadható áron történő minimalizálása. A TEMPER végletesen bipoláris világot ábrázol; a két nagyhatalmat és szövetségeseiket steril mezőben mozgatja. A rendszer négy részből áll: pszichológiai, gazdasági, hadi és döntéshozatali modellből. Minden almodell időfüggvényes; az elemként szereplő al- programok (subroutines) egyhetesek, negyedévesek, félévesek vagy évesek lehetnek. A pszichológiai almodell például 4 alprogramot tartalmaz: fenyegetésit (THREAT), percepcióst (PERCEP), kísérletit (XPERCE) és kulturálisát (KULTUR). A PERCEP és a XPERCE szimulálja az országok közötti diplomáciai, hírszerzési és normális kommunikációs csatornákon áramló taktikai, stratégiai és gazdasági-pénzügyi (költségvetési) információ befogadási torzulásait. A THREAT a normális kulturális motivációkat módosító katonai és politikai fenyegetéseket jelzi. A KULTUR pedig valamely országnak más országgal kapcsolatos kulturális motivációit foglalja össze. A TEMPER logikájára jellemző az alprogramok felépítése. A KULTUR alprogram- ban például hatféle motivációt különböztettek meg: a belső kezdeményezést, a katonai kényszert, a katonai kezdeményezést, a tehervállalási hajlandóságot, a külső dinamizmust és az ún. katonai—hatalmi hányadost. A THREAT-komponensek a továbbiakban módosíthatják ezeket a tényezőket. A THREAT katonai (azon belül taktikai és stratégiai) és politikai fenyegetést különböztet meg. Az utóbbi tovább bontható globális, valamint a szövetségektől, illetve a semlegesektől származó fenyegetésre. A TEMPER egyik leglényegesebb hiányossága, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonít a katonai és más fenyegetési, illetve fenyegetettségi tényezőknek. A legteljesebb modellben 160 változóval dolgozhatnak; ezek közül 90 katonai, 30 gazdasági21
